A tudomány folyamatosan szállítja az új ismereteket. Ma már annyi minden történik a világban, hogy lehetetlen áttekinteni minden új eredményt. A Nature Reviews Immunology összeszedte azokat a cikkeket, amelyek az általuk leglényegesebbnek tartott eredményeket és „forró” témákat írják le.
Ezek nagyon érdekes trendet mutatnak a jövőre nézve is. Az alapkutatásokból lehet következtetni a következő évtizedek klinikai kutatásaira és áttételesen a jövő diagnosztikus és terápiás lehetőségeire. Egyértelmű, hogy a mikróbákkal való együttélés és kommunikáció, a természetes immunitás szerepe a betegségek kialakulásában, az anyagcsere és az immunitás kapcsolata áll z érdeklődés középpontjában.
A fertőző mikróbák elleni védekezés egyik lehetősége mind korszerűbb védőoltások kifejlesztése. A vírusfehérjék szerkezetének pontosabb megismerése, új típusú mRNS alapú vakcinák és az oltóanyag hatását fokozó adjuvánsok kifejlesztése hatékonyabb védekezést ad a légúti vírusfertőzések vagy a TBC ellen a jövőben.
Az immunrendszer sejtjeit úgy azonosítjuk, mint azokat a sejtek, amelyek a kórokozók elleni védekezést irányítják, valamint a daganatok ellen védekeznek. Ezen túlmenősen egyre nyilvánvalóbb, hogy a szövetekben lakó immunsejtek, nagyon komolyan részt vesznek a szerveink és szöveteink integritásának fenntartásában. A nyiroksejtek kommunikálnak a szöveti sejtekkel, idegsejtekkel, a kötőszöveti elemekkel, hogy a szöveti épség fennmaradjon vagy sérülés esetén helyreálljon.
Az egyik ilyen sérülési lehetőség a bakteriális fertőzések során kialakuló szövetkárosodás. A nyálkahártyáinkban ülő immunsejtek, képesek a mikróbák termelte anyagcsere termékekre reagálni. A rövid szénláncú zsírsavakról már régóta ismert, hogy befolyásolják az immunsejtek működését, de ezekek túlmenően még sok más molekula van, amelyekre a szervezetünk reagál. Ezek megismerése sok mindenben segíthet, betegségeket érthetünk meg, kezelési módokat lehet kifejleszteni.
A molekuláris biológiai módszerek fejlődése lehetővé tette, hogy akár egy sejt működését is meg tudjuk figyelni. Ez világított rá arra, hogy egy sejttípuson belűl is nagyon eltérő működésű sejtek alakulnak ki. A természetes immunitás egyik kulcssejtje a makrofág. Egy-sejt analízissel kiderült, hogy gyulladásos környezetben többféle, más-más funkciójú makrofág alakul ki. A makrofág kutatás nagyon felpörgött az elmúlt években. Nagyon izgalmas, hogy ezek a sejtek miként reagálnak az anyagcsere termékekre. A tejsav, amely elsősorban oxigén hiányban termelődik úgy tűnik, hogy jelentősen gátolja a makrofágok működését, így befolyásolja a dagant és vírusellenes aktivitását.
Az utolsó nagy téma, amely figyelmet érdemel 2019-ben az az idegrendszeri gyulladás és degeneratív betegségek immunológiai vonatkozásai. A már klasszikusnak nevezhető autoimmun kórkép a Sclerosis multiplex mellett több betegség, mint például az Alzheimer kór, esetében igazolható immunológiai folyamat, terápiás lehetőséget nyújtva.
Mit történt az immunologus.hu-n? Köszönöm az olvasóimnak az érdeklődést és a kitartást. Összegyűjtöttük azokat a bejegyzéseket, amelyek a legnépszerűbbek voltak 2019-ben. Aki esetleg nem olvasta vagy szívesen olvassa még egyszer, most megteheti:
Mi hívja fel a figyelmet a vese megbetegedésére?
A Hashimoto thyroiditis
Mítoszok és realitás: A mellékvese támogatása szteroiddal
Gyermekvállalás és immunológia
Lehet-e az immunrendszert serkenteni?
Betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés