A gyermekvállalás sok ponton kapcsolódik az immunológiához. Sokan meg is keresnek azzal a problémával, hogy nem jön létre terhesség vagy a várandósság idő előtt megszakad, esetleg koraszüléssel végződik.
Nem mindegy, hogy ismert immunbetegről van szó vagy látszólag egészséges ember keres fel kérdéseivel.
Az immunbetegeknél számos a betegséggel összefüggő dolog hat a várandósságra. A fogantatás sokszor a betegség aktivitása miatt nem sikerül. Minden betegnél törekedni kell a betegség teljes nyugalmára vagy a lehető legkisebb aktivitásra.
Ha aktív gyulladás észlelhető, akkor egy rövid szteroid kezelés is indokolt lehet, és ennek befejezése után 8-10 héttel vállalható a gyermek. Addig hatásos fogamzásgátlást kell alkalmazni.
Ha a várandósság már létrejött, a lehető legjobb feltételeket kell biztosítani a magzat fejlődésére, az anya egészségnek megőrzésére.
A gyógyszeres kezelést más a tervezés időszakában át kell tekinteni. Ha az immunbetegség aktív, akkor a gyógyszeres kezelést meg kell tervezni, olyan terápia alkalmazható, amely nem károsítja a magzatot, nem fokozza a koraszülés vagy a vetélés kockázatát. Vannak gyógyszerek, amelyek ellenjavalltak (ciklofoszfamid, metotrexát) míg mások biztonsággal alkalmazhatók (szulfaszalazin, klorokvin) vagy elővigyázatosságot követelnek meg (szteroidok). Ha antifoszfolipid antitestek vannak jelen, akkor gondoskodni kell a megfelelő véralvadás gátlásról. Kis molekulasúlyú heparint kell adni a szülés utáni 12. hét végéig, valamint aszpirint a harmadik trimeszterig.
Egészségesnek tűnő embereknél más a megközelítés. A nehézséget azok az esetek jelentik, amikor egészséges embernél a fogantatás zavarának hátterében nem mutatható ki semmiféle ok. Ennek kimondása nagyon nehéz, mert az esetek nagy részében nőgyógyászati ok áll a meddőség hátterében, ezért első lépésben alapos nőgyógyászati vizsgálat szükséges, amelynek részét képezi a hormonális rendszer vizsgálata is. Végső esetben lehet immunológiai okot is keresni, de ezek csak nagyon ritkán okoznak meddőséget.
Ha sokáig nem jön létre a várandósság, akkor szűrni kell az anyát látens azaz panaszt, tünetet nem adó autoimmun betegségre, állapotra.
Ez feltétlenül immunológiai szakorvosi vizsgálat kell, hogy legyen, mert tisztázni kell, hogy immunológiai eredetű betegségre utaló panasz vagy tünet fennáll-e. Melyek azok a vizsgálatok, amelyek feltétlenül elvégzendők?
Az orvosi konzultáció része a rutin laboratóriumi vizsgálat: vérkép, vérsüllyedés, CRP, máj és veseműködés, rutin vizelet és üledék vizsgálata elengedhetetlen.
Az immunszerológiai vizsgálatok széles köre áll rendelkezésre: ANA, ENA, kettős szálú DNS elleni és antifoszfolipid antitestek szűrése elengedhetetlen.
Lisztérzékenység (cöliákia) és pajzsmirigy autoimmun betegségek irányában is kell a vért vizsgálni. Eltérés esetén a vizsgálatokat kell kiterjeszteni, endoszkópos vizsgálat és nyombél szövettani mintavétel, pajzsmirigy ultrahang és hormonvizsgálat is elvégzendő.
Speciális vizsgálatokkal az immunrendszer várandóssággal kapcsolatos működését tudjuk tesztelni. Ezek a vizsgálatok gyakran csak hozzávetőleges eredményt adnak, de felhívhatják a figyelmet az anyai immunrendszerben kialakult szabályozási zavarra. Az alloimmunitás az anyai és az apai szervezet immunológiai összeférhetőségét vizsgálja. A vérben keringő immunsejtek típusai (természetes ölő azaz NK sejtek), azok aktivációjának mértéke, citokin (= immunológiai szabályozó fehérjék) termelő képességének mérése is gyakran megtörténik. A beavatkozási lehetőségek azonban szűkösek. Az immunglobulin vagy lipid infúzió adása sokszor történik, de ezek hatásossága kérdéses mind a mai napig. Immunmoduláció megpróbálható, de csak egyénre szabottan, a konkrét eredmények ismeretében lehet róla gondolkozni.
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés