Erről a diétáról számos bejegyzést olvastam a közelmúltban, és az a benyomásom, hogy ez az étrend nagyon sok félreértésre ad okot. A legszebb értelmezés az volt, amikor a lapos hassal hozták összefüggésbe, de azt sugallva, hogy ez valamiféle fogyasztó étrend, amely jó alakot csinál. Mondjuk, ha ilyen lenne, már csinálnám én is…
A FODMAP egy mozaikszó, a „fermentable monosccharides, oligosaccharides, polysaccharides, alcohols and polyols” angol kifejezés szavainak első betűjéből áll össze.
Mit is jelent pontosan? Az első szó azt jelenti, hogy fermentálható, azaz erjeszthető tápanyag komponensek. Ezek a molekulák a vékonybélben korlátozottan szívódnak fel, egy adott bevitt mennyiségen túl emésztetlenül kerülnek a vastagbélbe. Itt vizet tartanak vissza, ezáltal növelik a széklet tömegét és lazítják az állagát. Mindezen túl a bélbaktériumok képesek további enzimatikus átalakításra (innét jön az erjesztés fogalma), így olyan további anyagcsere termékek keletkeznek (pl. butirát azaz vajsav), amelyek szintén vizet kötnek, illetve kémiai természetüknél fogva irritálják a vastagbelet. Az eredmény puffadás, hasi fájdalom, gyakori lazább széklet űrítés lesz.
Melyek ezek az anyagok? A válasz a mozaikszó többi részében van. A szénhidrátok építő kövei a monoszacharidok, az egyszerű cukrok. A szén mellett hidrogénből és oxigénből épülnek fel, ez utóbbi arány 2:1, akárcsak a vízben. Ezért gondolták korábban, hogy ezek a vegyületek a szén hidrátjai. Az emberi élet szempontjából legfontosabb táplálkozási monoszacharidok: a glükóz (szőlőcukor), a fruktóz (gyümölcscukor), a ribóz (DNS alkotórésze) és a galaktóz (tejcukor). A monoszacharidok egymáshoz kapcsolódva nagyobb molekulákat képeznek. Két monoszacharid kapcsolódása diszacharidot képez. A szacharóz, hétköznapi nevén a répacukor egy glukóz és egy fruktóz molekula összekapcsolódásával jön létre. A laktózban a glükóz és a galaktóz, a maltózban (malátacukor) két glükóz, a cellobióz szintén két glükózmolekula összekapcsolódásával jön létre, de ennek módja eltér a maltózétól. Az oligoszacharidok 3-10 monoszacharidból állnak. A rafinóz, amely zöldségekben fordul elő, egy glükóz, egy galaktóz és egy fruktóz molekula összekapcsolódása. A poliszacharidok jelentik a következő méretbeli kategóriát, 10-et haladja meg az összekapcsolt monoszacharid molekulák száma. Az amilóz (keményítő) sok száz glükózmolekula összekapcsolódásával keletkezik, az egyik legfontosabb energitároló molekulánk. A poliszacharidok másik nagy csoportját olyan összetett szénhidrátok alkotják, amelyek a növények cellulóz és az állatok (kitin) vázszerkezetét alkotják.
A FODMAP gazdag ételek elfogyasztása egészséges emberekben is okozhat hasi panaszt. Ehhez rendszerint nagyobb mennyiség elfogyasztása szükséges, de vannak esetek, amikor kisebb adagok is panaszt válthatnak ki. Ilyen a laktóz intolerancia, amikor 5 g-nél több tejcukor bevitele már panaszt tud okozni. A mesterséges édesítőszerek zöme is ebbe a kategóriába esik bele, ezért nem meglepetés, ha ezek alkalmazása szintén hasi problémákhoz vezet. Emellett bizonyos betegségekben, mint például az irritabilis bél szindróma, bizonyos ételek, beleértve a nagyobb FODMAP tartalmúakat, szintén hozzájárulnak a panaszok és a tünetek kialakulásához.
A leggyakoribb FODMAP ételek:
Monoszacharidok:
Fruktóz: gyümölcsök, méz, édesítők, gyümölcslevek
Laktóz: tej, tejtermékek
Oligo- és poliszaharidok:
Zöldségek
Cereáliák
Hüvelyesek
Gyümölcsök
Polyolok:
Gyümölcs, zöldség, édesítők: sorbitol, mannitol, xilitol, maltitol, isomaltóz, minden -olra végződő
táplálék komponens
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés