Telefonszámunk: 06 20 264-3994 info@immunologus.hu

Az irritábilis bél szindróma a bél-idegrendszer zavarai („DBGI = disorders of brain gut interaction”) közé tartozik. Most biztosan sokan felkapják a fejüket, hogy ide milyen kórképek tartoznak, erről még nem nagyon hallottak. Ez nem is csoda, mivel ez a fogalom csak 2016-ban jelent meg először nyomtatásban.

Ezeket a betegségeket korábban funkcionális gasztroenterológiai kórképeknek nevezték („FGID = functional gastrointestinal disorders”). Az átnevezésnek elég egyszerű oka van, de ehhez közel harminc évnyi kutatómunka eredményének kellett összegyűlni. A történet 1988-ban kezdődik Rómában az európai gasztroenterológus kongresszuson. Ez számomra azért is kedves, mert az orvosi diploma átvétele előtt az olasz gasztroenterológus társaság ösztöndíjával ezen a kongresszuson magam is részt vehettem. Ezen a rendezvényen nevezték meg először, hogy vannak olyan betegségek, amelyek nem járnak a gyomor-bélrendszer anatómia vagy szerkezeti elváltozásaival.

Ezeknek a kórképeknek a lényege, hogy a belső szervek funkciója változik meg, és ez a beteg számára panaszt okoz. A bélhuzamot öt régióra osztották és ennek alapján próbáltak valamiképp rendet tenni a panaszok sűrűjében. Az öt régió a nyelőcső, a gyomor és a nyombél, a vékonybél, a vastagbél és a végbél – végbélnyílás volt, és összesen 21 féle funkcióváltozással összefüggő betegséget írtak le. Az irritábilis bél szindróma definíciója 1989-ben született meg, a betegség leírásában a hasi fájdalom és diszkomfort, a megváltozott székűrítési szokások (hasmenés és/vagy széklet űrítés szerepeltek). Az ismeretek bővülésével a funkcionális betegségeket leíró, most már Rómainak nevezett kritérium rendszert, 2016-ban már negyedszer tekintették át és ennek alapján Róma IV. kritérium rendszerről beszélünk. Ennek alapján akkor kell iritaábilis bél szindrómáról beszélni, ha legalább heti 1 nap hasi fájdalom jelentkezik, amely kapcsolatban a széklet űrítésével (fokozódik vagy enyhül), valamint megváltozik a székletűrítési szokás (széklet állaga, gyakorisága). A változások sok szempontból fontosak. Korábban a hasi diszkomfort is panaszként szerepelt, de ez a fogalom nem ugyan azt jelenti a különböző kultúrákban. A széklet minőségének (forma, állag) megítéléséhez egyértelműen a Bristol székletskálát javasolják, és ennek rögzítéséhez ma már egyszerű applikációk is rendelkezésre állnak. Ennek alapján szorulásos, hasmenéses, kevert és nem besorolható típust különítenek el. Ez azért lényeges, mert az egyes alcsoportok kezelése nem egyforma.

És akkor miért hívjuk az irritablis bél szindrómát és a többi, korábban funkcionálisnak nevezett kórképet bélrendszer és az idegrendszer zavarának?

Az étkezést akaratlagosan indítjuk el. A megkívánt táplálékot megesszük, de a garaton túl, az emésztésre és a táplálék továbbítására nem sok befolyásunk van. Egyedül a széklet kiürítését tudjuk kontroll alatt tartani, hogy ennek módja mindig szociális elfogadható módon és körülmények között történjék. A fogsor és a végbél közötti folyamatot, a hormonrendszer és az idegrendszer tartja szoros ellenőrzés alatt. A béltraktusnak van saját idegrendszere, amely a nyálkahártya alatt (plexus submucosus) és az izomfalban (plexus myentericus) egy-egy köteget képez. Az, hogy mi történik a bél üregében, a bél falában, sokféle receptor érzékeli. A bélrendszer saját kis idegrendszere és a hormonális rendszer, az így kapott információkból tervezi meg, hogy mennyi emésztőenzim kell, milyen legyen a véráramlás a hasi szervekben, hogyan milyen sebességgel továbbítsa a táplálékot. Ezt az önálló működést persze lehet kívülről befolyásolni. Az agy sok információt kap szintén, és a vegetatív idegek (elsősorban a X-es bolygóideg) révén befolyásolja a bélrendszer működését. De ugyanígy az immunrendszer is beleszól ebbe a tevékenységbe, mivel folyamatosan figyeli, hogy mi zajlik a bél üregében. Mit ettünk meg, milyen baktériumok laknak a bélrendszerben, betelepedett-e kórokozó.

Ma már egyre világosabb, hogy ebben a rendszerben számos hiba keletkezhet. Megváltozhat a belekben élő mikróbák (mikrobiom) összetétele (pl. fertőzés, antibiotikum hatására). A hormonrendszerben vagy a bél saját belső idegrendszerében esetleg az agyban jöhetnek létre olyan változások, amelyek kóros működéshez, ezáltal fájdalomhoz, megváltozott székelési szokásokhoz vezetnek. Mivel egyre több elváltozás azonosítható, szükséges lett elvetni a funkcionális megkülönböztető jelzőt, és bevezetni a bél-idegrendszeri zavarok fogalmát. Az irritábilis bél szindróma egyike ezeknek a kórképeknek.

A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés