Az irritábilis bél szindróma (IBS) hátterében sokféle folyamat állhat: alacsony aktivitású bélgyulladás, a bél megváltozott motoros működése, a különböző bélbaktériumok arányának eltolódása, a bél fokozott érzékenysége (viscerális hiperszenzitivitás), táplálék alkotórészek iránti túlérzékenység. A rendelkezésre álló kezelési lehetősége egy-egy kórélettani folyamatra hatnak (pl. antibiotikum a bélbaktériumokra, görcsoldók a motoros aktivitásra), de egy adott betegben egy időben a különböző folyamatok egy időben vannak jelen. Ezért olyan kezelés, amely az IBS minden panaszát és tünetét gyógyítaná vagy akárcsak enyhítené, nem létezik. A táplálkozás jelentőségét jelzi, hogy az IBS betegek mintegy két harmada a panaszait az étkezéshez köti. Ezért az IBS tüneteinek enyhítésére számtalan étrendi javaslat született, habár ezek sikeressége elég korlátozott. Ezekben a diétákban közös, hogy a rendszeres étkezés mellett javasolják a rost, a laktóz és a zsírok bevitelét korlátozni, valamint a kiváltó („trigger”) ételek kerülését: alkohol, koffein, tejtermékek, liszt, fruktóz, gáz képző zöldségek (káposzta, hagyma, babfélék).
A különböző étrendek IBS-re gyakorolt hatása meglehetősen ellentmondásos. A közelmúltban jelent meg egy összefoglaló közlemény, amely az eddig publikált vizsgálatok eredményeit hasonlította össze a FODMAP étrend (FODMAP = fermentable monosccharides, oligosaccharides, polysaccharides, alcohols and polyols”) és az IBS javulását illetően. A FODMAP ételek olyan szénhidrátok, amelyek felszívódása az emberben korlátozott, ezért könnyebben jutnak el a vastagbélig, ahol bakteriális fermentációnak esnek áldozatul. A FODMAP ételkomponensek vizet tartanak vissza, a bakteriális emésztés gázt és a vastagbelet irritáló anyagok keletkezésével jár.
Mi volt a vizsgálat eredménye? Az alacsony FODMAP tartalmú étrend javította az IBS betegek panaszait: a hasi fájdalom és a puffadás egyértelműen javult, a székletek száma és állaga azonban nem. Ez nem csak a nagy FODMAP tartalmú étrenddel szemben volt igaz, hanem a hagyományos IBS étrenddel szemben is igaz volt. Az eddigi vizsgálatoknak azonban voltak korlátaik is. A hosszú távú több éves étrendre vonatkozó megfigyelések hiányoznak. Nem tudjuk, hogy ezt az étrendet meddig kell fenntartani, lehet-e a FODMAP ételeket az étrendbe visszaépíteni, ha igen, akkor milyen gyorsasággal. A csökkent rostbevitelnek vannak hátrányai is, mivel a széklet képzéshez a rostok nagyon lényeges tápanyagaink, valamint a nyomelemekkel (kálcium, vas, cink, szelén, fólsav, D-vitamin, antioxidánsok) való ellátottság is kárt szenvedhet.
Mi lehet a végső következtetés? Minden olyan hasi panasz, amely új keletű vagy látható következményei vannak (pl. fogyás, vérszegénység, véres széklet, megváltozott székelési szokások) minden esetben részletes gasztroenterológiai kivizsgálást igényel (labor, hasi ultrahang, nyelőcső-gyomor-nyombél és vastagbél tükrözés). Ha gyulladásos vagy daganatos ok kizárható és a tünetek egyeznek, akkor gondolni kell az idegrendszer-bélrendszer kommunikáció megbetegedésére. Ezek közé tartozik az irritabilis bél szindróma is, amely tüneteinek enyhítésében próbálkozni lehet étrendi módosításokkal. Mindenképpen meg kell próbálkozni a kiváltó táplálék azonosításával, különös tekintettel az adalék anyagokra (pl. mesterséges édesítő szerek). Ezt követően lehet elkezdeni olyan étrendet, amelytől elvárjuk a hasi panaszok enyhülését.
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés