Most a „Kispál és a borz„-tól kölcsönöztem a címet. Habár ez a lemezcím egy nyomdai félreértés következménye (ld. Lévai Balázs: Lovasi – Idáig tudom a történetet), de jól felvezeti a kérdést: Nyár van. Napozzak, holdazzak?
Miért jó a napsütés?
A napsütés elengedhetetlen a földi élethez. A növények a napsütésből nyerik azt az energiát, amely a bioszintetikus folyamatokhoz kell, hogy felépítsék a saját testüket. A napsütés hatására bőrben rengeteg aktív D-vitamin keletkezik. A napfény a D-vitamintól függetlenül, közvetlenül is stimulája az immunrendszert. Főleg a kék spektrumú fény az immunsejtek aktivitását fokozza, ezt a gyógyításban is ki lehet használni.
Van-e káros hatása a napsütésnek?
A jóból is megárt a sok, szoktuk mondani. A bőrünk napérzékenysége nem egyforma. Van aki könnyen leég, van aki nehezen. Ennek köze van a betegségekhez is. A szisztémás lupus erythematosus a szisztémás autoimmun betegségek közé tartozik. Ebben a kórképben a fényérzékenység nagyon kifejezett. Már minimális napfény hatására bőrpír alakul ki, amely a betegség aktiválódásához vezet. A legtöbb lupus betegség májustól októberig aktív, ilyenkor jelentkezik a legtöbb új eset is. Aki ebben a betegségben szenved, annak fokozottan kell figyelni a napfény elleni védelemre: erős napsütésben ne menjen a szabadba, minden szabad tesfelületet védjen (fejfedő, hosszú ujjú blúz, póló), használjon nagy faktorú napolajat. A napfény változatos bőrtüneteket tud provokálni, amelyeket fotodermatosisoknak nevezünk. Egyes gyógyszerek a bőrt érzékenyíthetik, aminek következménye a bőr gyulladása. A solaris urticaria, a csalánkiütésnek egy speciális formája. A napsugárzásnak kitett területen viszkető, lapos, kellemetlenül viszkető, rózsaszín kiütések alakulnak ki. Ismétel vagy tartós napfény expozíció rákmegelőző állapotokhoz (pl. solaris keratosis) vezethet, valamint, habár a kutatási adatok nem egyeznek, gondolni kell a különböző rosszindulatú bőrrákok megnőtt rizikójára.
Most akkor napozzunk vagy sem?
A földi életet és benne az embert úgy alkották meg, hogy a napfény nélkül nem létezik. A napfény kell a D-vitamin képződéséhez, immunstimuláns hatású, de a sok meg is árthat belőle. Egy 2016-ban megjelent svéd tudományos cikkben 30000 nő 20 éves követését írták le. Eszerint azoknak az embereknek, akik elkerülik a napfényt, a várható élettartama ugyan úgy megrövidül (- 0,6-2 év), mintha dohányoznának. Ebben a közleményben úgy fogalmaznak, hogy az életet megrövidítő rizikófaktorok (dohányzás, inaktivitás, túlsúly) mellé felsorakozott a napfény hiánya is.
Napozz a nappal, de ne vigyük túlzásba.
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés