Manapság igen divatos a táplálkozásra fogni egy csomó betegség eredetét. Rengeteg vizsgálatot hirdetnek mindenfelé és a legkülönbözőbb csodaétrendek és táplálék kiegészítők mesés hatását ígérik. Van ezeknek a dolgoknak értelme?
Az biztos, hogy, ha minden úgy működne, ahogy az ígéretekben szerepel, nekem nem lenne sok munkám. Azonban van, nem is kevés. Ez persze nem azt jelenti, hogy az ember nem fogadja el a táplálkozás egészségre és betegségre gyakorolt hatását, vagy elutasítja az étrend és a gyógyhatású szerek előnyös hatását, de az igazság mindig valahol félúton van.
Mind mennyiségben, mind minőségben megfelelő táplálék elfogyasztása nem gyakorol jelentős hatást az egészséges szervezetre. Az emésztés során a tápanyagok felszívható formába kerülnek, és megfelelőképpen ellátják a testünket mindennel, amire szükség van. Azonban nagy mennyiségű táplálék már önmagában is hasi panaszokat tud kiváltani specifikus interakció nélkül. Ennek jelentőségét sokszor alábecsüljük. A lakosság nagy része a fejlett országokban túlsúlyos, ami a túlzott kalóriabevitellel és a mozgásszegény életmóddal függ össze. Ha sokat eszünk, több a hasi panasz, laza a széklet, akár hasmenés jelentkezik, elsősorban zsíros ételek elfogyasztása után.
Ugyanakkor a mennyiségtől függetlenül is sokszor észlelünk különböző panaszokat, tüneteket étkezés során vagy azt követően. Sokszor gyanakszunk arra, hogy a táplálkozásunk felelős lehet egyes betegségek kialakulásáért. Ezek hátterében állhatnak immunológiai folyamatok, amelyeket táplálékallergia néven foglalunk össze. Az allergének (allergiás reakciót kiváltó táplálék összetevők) az immunrendszer kóros reakcióját okozzák. Lényeges a reprodukálhatóság, amely azt jelenti, hogy akárhányszor kapcsolatba kerülünk az allergénnel, mindig ugyan az a válasz alakul ki. Ez leggyakrabban akut allergiás reakció lesz (azonnali típusú hiperszenzitivitás, pl. csalánkiütés, asthmas roham, esetleg hasmenés), de krónikus gyulladásos folyamatok is kialakulhatnak (pl. ekcéma). Táplálékintolerancia szintén a táplálék egy vagy több összetevője által kiváltott, reprodukálható tünetcsoport, de ennek hátterében nincs immunreakció. Ilyen a laktóz intolerancia, amely a bélfali tejcukor bontó enzim elégtelen működésének következménye. A földieper egy fehérjéje képes az allergiához hasonló reakciót kiváltani azáltal, hogy a hízósejtekből a hisztamint, a legfőbb allergiakeltő anyagot felszabadítja (pseudoallergia). Fűszerek irritáló hatásúak lehetnek, valamint egyes ételek (káposzta félék, hüvelyesek) emésztést gátló anyagokat (pl.lektinek) tartalmaznak, amelyek puffadást, gázosodást, hasi fájdalmat okoznak. Sajtok, halak és az ázsiai ételek tartalmaznak biogén aminokat (hisztamin, tirozin, glutamin), amelyek felszívódva akár szisztémás panaszokat (fejfájás, bőrpír, rossz közérzet) okoznak.
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Fotó copyright: bialasiewicz / 123RF Stock fotó