Előre jelzem, hogy ez egy nagyon nehéz bejegyzés lesz, de a várandóssághoz kapcsolódó immunológiai problémák nagyon bonyolultak, és annak ellenére, hogy az ismereteink rohamosan bővülnek, még mindig nagyon keveset tudunk a reprodukció immunológiájáról.
Az antifoszfolipid szindróma artériás és/vagy venás thrombosisokkal, koraszüléssel, vetéléssel és az antifoszfolipid antitestek pozitvitásával járó betegség. A várandóssággal kapcsolatos komplikációkat nemzetközi konszenzus konferencián Sapporoban rögzítették, amely szerint jelentkezhet a betegség lehetnek önállóan is vagy egyéb thrombosissal, embóliával összefüggésben.
Terhességi antifoszfolipid szindrómára akkor kell gondolni, ha
Egy vagy több magyarázat nélküli magzathalál fordul elő a várandósság 10. hete után, és semmi jel nem utal egyéb magzati betegségre.
Egy vagy több koraszülés történik a 34. hét előtt, a magzat morfológiailag ép,eclampsia, súlyos pre-eclampsia
méhlepény elégtelenség jelei láthatók.
Három vagy több mással nem magyarázható 10. hét előtti terhesség megszakadás, úgy, hogy anyai anatómia és hormonális betegségek, apai és/vagy anyai kromoszóma okok kizárhatóak.
Mindezeket az eltéréseket laboratóriumi eltérések kísérik két alkalommal 12 hét intervallummal megismételve:
Lupus anticoaguláns a plazmában
anti-cardiolipin IgG/IgM a plazmában közepes vagy nagy mennyiségben
anti-B2GPI IgG/IgM a szérumban vagy a plazmában nagy mennyiségben
A fenti kritériumoknak azonban a betegek jelentős rész nem felel meg, mivel ezeket a feltételeket elsősorban a klinikai vizsgálatokba történő betegbeválasztás biztosítására dolgozták ki. Ezek a kóros állapotok az antifoszfolipid antitestekkel összefüggő várandóssági megbetegedés (obstetric morbidity associated with APS, OMAPS) elnevezéssel illetjük. Ezek a problémák persze nem mindig antifoszfolipid antitestek jelenlétéből fakadnak, de klinikai jeletőségük igen nagy. Egyrészt számítani kell a kritériumoknak nem megfelelő várandóssági APS lehetőségével, másrészt ezekben az esetekben a jó kimenetel kis molekulasúlyú heparin és alacsony adagú aszpirin adásával biztosítható.
Mikor kell gondolni a nem-kritérium várandóssági antifoszfolipid szindrómára?
Klinikai kritériumok:
Kettő vetélés
Három nem egymás követő vetélés
Késői preeclampsia
Placenta abruptio, késői koraszülés
Kettő vagy több sikertelen in vitro fertilizáció
Laboratóriumi kritériumok:
Alacsony mennyiségű anti-cardiolpin, vagy anti-B2GPI antitest (95-99 percentilis közötti érték)
Intermittáló antifoszfolpid antitest pozitivitás, valamint a klasszikus várnadóssági APS tünetei.
A betegség megállapítása nem egyszerű, ezt lehet látni a fent leírt feltételekből is. Ezért a véleményezés és a kezelés beállítása is feltétlenül szakorvosi feladat, mivel minden lelet és a körülmények ismeretében alapos mérlegelés után lehet dönteni a betegség fenállásáról és a szükséges kezelés beállításáról.
Betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!