A bőrünk önálló szerv. Beborítja a testünket, védi a kiszáradástól, részt vesz a testhőmérséklet szabályozásában, véd a kórokozók ellen, érzékeli a környezetünk hőmérsékletét, a tapintást és a fájdalmat. A bőr ezeket a funkciókat jelentős részben a bőrfüggelékek, a haj, a testszőrzet, a verejték és a faggyúmirigyek révén éri el.
A kopaszság, a haj és/vagy a testszőrzet elvesztése sok problémát okoz. Ez sokszor bekövetkezik fiatal korban, lehet körülírt, de elveszhet az egész hajkorona is. A hajvesztés hátterében sok betegség áll, anyagcsere, hormonális vagy immunológiai betegség, kemoterápia következtében alakulhat ki kisebb-nagyobb kopaszság. Égéses balesetek kapcsán a bőr és a bőrfüggelékek regenerálása állítja kihívás elé az orvosokat. A másodlagos kórokok mellett, vannak ismeretlen eredetű kórképek is, mint a férfias vagy a nőies típusú kopaszság, amelyek kialakulásában örökletes és hormonális tényezők játszanak szerepet. Speciális altípus a telogen effluvium, amely a haj elvékonyodása, és sokszor alakul ki fizikai vagy emiconális stresszt követően, vagy terhesség során is. A kopaszság nem mindig csak a fejre lokalizált, érintheti a végtagok és a test szőrzetét is.
A haj mennyiségének és minőségének romlása rendszerint komoly érzelmi megterhelést jelent a betegeknek. A terápia sok esetben nem is létezik, ezért rendkívül sok próbálkozás történik az eredetei hajkorona visszaállítására. Autoimmun folyamatokban segíthet az immunszuppresszív kezelés, de a hatásosság közel sem 100%, nemritkán kudarccal kell szembenéznünk. Emiatt sokan vizsgálat folyik a bőr és a bőrfüggelékek regenerációjára vonatkozóan. A bőr sejtjeinek tenyésztése közel 40 évtizedes múltra tekint vissza, de a normális anatómiai szerkezetet mutató bőrt, amely tartalmazza a bőrfüggelékeket is, eddig nem sikerült előállítani, pedig a funkciók teljes helyreállításához ezek nélkülözhetetlenek. Egy amerikai kutatócsoportnak sikerült pluripotens őssejtből három dimenziós cisztát előállítani.
Ebben a kezdetleges bőrszervecskében a bőr jellegzetes rétegei már kialakultak, és megjelentek a bőrfüggelékek kezdeményei is, valamint az idegsejtek, amelyek az organoid neurológiai feladataiért (például érzékelés) felelősek. Egy dolgot nem sikerült addig reprodukálni, az a szűrtűszők és hajhagymák körüli immunsejtek, amelyek nagy valószínűséggel más sejtvonalból fejlődnek. A feladatot egy több egymást követő lépcsőben hajtották végre, amelyek során a sejtek differenciálódását szabályozó citokinek (TGF-beta, BMP és FGF) működését szabályozták. Ez a modell lehetővé teszi a bőr és a függelékek fejlődésének vizsgálatát, a rossz indulatú és genetikai bőrbetegségek létrejöttének modellezését, súlyos bőrbetegségek esetén (égés, sebek) a bőr pótlását, és nem utolsó sorban, majd egyszer talán a haj és szőrzetvesztés kezelését.
Betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés