2-3 évtizede nem nagyon volt kérdés, hogy egy gyógyszert naponta hány alkalommal kell bevenni, A legtöbb készítmény napi három vagy négyszeri alkalmazást írt elő. Közben több ezer olyan új gyógyszer készült, amelyeket elegendő naponta egy vagy két alkalommal bevenni. A legtöbb gyógyszert már nem szükséges naponta sok alkalommal szedni. Ezek közé tartoznak a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is. A napi egy alkalommal szedendő tabletták jelentős részét szinte mindig reggel adjuk. Ennek az oka egyszerűen a hagyomány, új nap új kezelés indul. De biztos, hogy ezt jól csináljuk? A nap során az élettani folyamatok egy meghatározott sorrendben követik egymást, ezt cirkadián ritmusnak nevezzük, amit a nappal-éjszaka váltakozást követi. A legutóbbi blogból már megtanultuk, hogy az alvás nem egy passzív állapot, hanem nagyon sok minden történik, amíg alszunk. Korábbi vizsgálatokból már ismert, hogy az éjszakai és hajnali vérnyomás emelkedés a szí-érrendszeri és agyi érkatasztrófáknak – szívinfarktus, stroke – kedvez. Ennek hátterében több tényező összejátszása szerepel, amelyek közül egyik a vérnyomás szabályozás zavara.
Ezért különösen fontos az éjszakai vérnyomás ellenőrzés, amelynek eszköze a 24-48 órás ABPM (ambulatory blood pressure monitoring = ambuláns vérnyomás ellenőrzés). Az automata vérnyomásmérő 1-2 napon keresztül méri a vérnyomást. Ennek segítségével több érték számítható, amelyek közül a nappali és éjszakai átlag vérnyomás ad sok információt, illetve ki tudjuk számítani, hogy éjjel a vérnyomás miként változik a nappalhoz képest. A vizsgálatot el lehet végezni a vérnyomáscsökkentő kezelés bevezetése előtt és után is, így tudjuk felmérni a kezelésünk hatásosságát. Már több gyógyszer esti adagolását is vizsgálták, és azeke a tanulmányok is igazolták, hogy az éjszakai vérnyomáscsökkentés megelőzi a hajnali szívinfarktusok és stroke-ok jelentős részét. A Hygia kronoterápiás vizsgálat – amelynek az eredményeit a közelmúltban tették nyilvánossá – az első vizsgálat, amely az alapellátásban hasonlította összae 22654 (!) betegnél a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek esti és reggeli adásának hatását. A vizsgálat a korábbiakhoz hasonló, de arányaiban egy sokkal megdöbbentőbb eredményt hozott.
A csökkenés hátterében az egyik legfontosabb tényező az éjszakai vérnyomás javulása. Az esti gyógyszerbevétel után az éjszakai értékek alacsonyabbak lettek, miközben a reggeli és másnapi vérnyomás nem romlott és több mellékhatás sem volt. Megnőtt azoknak a betegeknek az aránya, akiknél éjjel a vérnyomás csökkent, míg korábban változatlan volt vagy éppen emelkedett. A vérnyomás esés mértéke jelentősen nagyobb lett, 8,5 % helyett 12,2 %. Ezek látszólag nem nagy értékek, de a klinikai hatásuk jelentős. További kérdésként merült fel az éjszakai vérnyomás célérték. Jelenleg legfeljebb a 120 Hgmm-es szisztolés (ez a felső) értéket tartjuk még elfogadhatónak, de a vizsgálatban a legjobb eredményt a 103 Hgmm alatti értéknél lehetett kapni. Hosszabb távon valószínűleg inkább e körüli értéket kell célba vennünk. A vérnyomáson túl, a betegeknél további javulások voltak mérhetők: jobb lett a veseműködés, csökkent a HDL-koleszterin, nőtt az LDL-koleszterin. Ez utóbbi két változás az érelmeszedés ellen hat, fokozza az erek rugalmasságát.
A vizsgálatnak persze voltak hátrányai is. Mexikói népesség vett részt benn, kérdés, hogy más populációkban ezek a megfigyelések mennyire érvényesek. Nem voltak egyformák a kezelések, ekkora betegszámnál a módszert is nehéz volt egységesíteni. Azonban van egy nagyon fontos üzenete ennek e megfigyelésnek, amit a gyakorlatban alkalmazni is kell:
Betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés