Mi történik, ha alszunk? Látszólag semmi. Öntudatlanul fekszünk, miközben a szervezetünk regenerálódik, gondoltuk sokáig. De mit jelent a regeneráció? Pusztán annyit, hogy a felhasznált tartalékokat újraépítjük, hogy a következő napot ismét túléljük?
A dolog ennél persze bonyolultabb, enélkül nem is írnék a témáról. Azt régóta tudjuk, hogy az idegrendszer az alvás alatt is működésben van, a memória ilyenkor rögzül, intenzíven álmodunk, amit felébredéskor gyakran meg is élünk. Azt is tudjuk, hogy bizonyos anyagcsere folyamatok felgyorsulnak. A fehérjeszintézis például fokozódik. Egy jól átaludt éjszakát követően a borosta mindig hosszabb, mint egy ébren töltött éjszakát követően. Az immunrendszer is dolgozik, amire a fertőző betegségek mély alvást követő javulása, esetleg teljes gyógyulása a bizonyíték.
A szervezetünk integritásának megtartásához a különböző szervrendszerek együttműködése kell. Mindegyiknek megvan a maga feladata, de csak ezek összehangolt tevékonysége biztosítja az egészséget. Az immun és az idegrendszer együttműködése két irányú. Az idegrendszer érzékeli az immunrendszer aktivitását: a gyulladásos molekulák közvetlenül az idegrendszert el tudják érni, de a vegetatív idegek, például a májból szintén aktivitást váltanak ki. Az idegrendszer egyrészt a hormonok (elsősorban mellékvese szteroidjai) és a vegetatív idegek (bolygóideg, szimpatikus idegrendszer) révén befolyásolja az immunrendszer működését. A nyirokszervek igen sűrű beidegzésűek, az immunsejtek rendelkeznek azokkal a receptorokkal, amelyek az idegi átvivőkkel reagálnak.
A gyulladásos folyamatok elsősorban a stresszrendszer aktiválásával jellegzetes idegrendszeri reakciókat váltanak ki. Ezek jól ismertek mindanyiunk számára. Láz, elesettség, álmosság, fáradtság aluszékonyság jelentkezik. Étvágytalanok leszünk, a gyomorműködés leáll, teltségérzet, esetleg hányás jelentkezik, a vastagbél tevékenysége viszont felgyorsul, ami hasmenést okozhat. Az alvás is megváltozik, tartalma, időtartama, minősége változik negatív irányban. Egyszerű légúti fertőzések, tüdőgyulladás, hasi és kis medencei fertőzések mellett gyakran jelentkeznek ezek a panaszok. Vírusfertőzések, az AIDS korai szakasza, a fertőző májgyulladás C típusú vírusa, Ebstein-Barr vírusfertőzés, gyulladásos bélbetegség, rheumatoid arthritis is hasonló általános tüneteket okoz. A gyulladás oki szerepét mutatja, hogy ez utóbbi két betegség biológiai terápiája (TNF-gátlás) az alvást is jelentősen javítja. A gyógyulással természetesen a panaszok és a tünetek megszűnnek.
Az alvás is jelentősen befolyásolja az immunrendszer működését. Az alvásmegvonás rontja az immunrendszer működését, gyakrabban alakulnak ki gyulladásos és fertőző megbetegedések.
Ez utóbbi különösen érdekes jelenség. Az alvás alatt a vérben keringő immunsejtek száma csökken, minden bizonnyal a nyirokcsomókba és a lépbe vándorolnak. Fertőzés vagy védőoltás után ezek azok a helyek, ahol az immunológiai válasz kialakul és tartóssá válik. A tartóssá válás az immunológiai memória megjelenésével jön létre. Ha a szervezetünk először találkozik egy kórokozóval, specifikus válasz mintegy 7-10 nap után jelenik meg, és 10-14 nap után lesz jelentős. Ismételt találkozás néhány nap alatt jelentős immunológiai választ, ellenanyag termelést vált ki. Influenza oltást követően figyelték meg, hogy az oltás utáni alvás az ellenanyag teremelést duplájára képes emelni azokhoz emberekhez képest, akik nem aludtak.Az alvás tehát a jó immunválasz kialakulásához elengedhetetlen, a védőoltások hatásosságát fokozza.
Az alvásmegvonás és a szokásos rövid alvás – kevesebb mint 5 óra – másik hátránya, hogy a szervezetünkben alacsony aktivitású gyulladás kialakulásához vezet. Ez megfigyelhető sok krónikus népbetegség esetében. A cukorbetegség, a magas vérnyomás, az elhízás, az asthma, az izulin rezisztencia, az érelmeszesedés, a daganatok és az öregedés a gyulladásos aktivitás fokozódásával jár. Ezt mérni is tudjuk, a CRP, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék száma magasabb ezeknél a betegeknél. Mivel a rövid alvás hosszabb ébrenléttel társul, ez alatt a szervezetet több inger éri, amely nagyobb gyulladásos aktivitást vált ki. Ezt pedig a rövidebb alvás nem kompenzálja. Ilyenkor javasolt az alvás megnyújtása, habár egy éjszaka alvásrövidülést csak napok alatt tudja a szervezet kompenzálni. A rendszerese túl hosszú alvás – több mint 9 óra – nem hoz többletet az egészség szempontjából. Inkább jele gyulladásos betegségnek, amely az alvás megnyúlását okozza.
Betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés