A szolid daganatok kezelésben az elmúlt 60-70 évben kisebb volt az előrelépés, mint egyéb krónikus betegségek terápiájában. A Cancerwold egyik korábbi számában ennek kapcsán tekintették át az immunológiai kezelés helyét a szolid daganatok kezelésében.
Míg a szívbetegségek halálozása 67%-kal, az agyi érrendszeri bajoké 77%-kal, a tüdőgyulladásé és az influenzáé 66%-kal csökkent, a rákbetegségnél ez a csökkenés csak 8% volt. Ez a nagy különbség abból fakad, hogy a rákbetegséget illetően az ismereteink lassabban bűvültek, mint az egyéb betegségekben. A daganatok és az immunrendszer viszonya nagyon sokáig vitatott volt. A XX. század végéig, még az is kérdéses volt, hogy az immunrendszerünk egyáltalán reagál-e a daganatképződésre, az áttétek kialakulására.
A gátlásnak nagyon komoly biológiai háttere van. Az immunrendszer nagyon sokféle stimulusra tud reagálni amelyekben egy közös tulajdonság rejlik: legyen akár külső (pl. fertőzés) vagy belső (pl. rák) a támadó, a szervezetben betegséget, sokszor halált okoz. Az immunrendszer egy nagyon erős választ ad ezekre a támadásokra. Azonban az immunológiai reakciót egy ponton lassítani kell, mert a végtelenségig fokozódó immunválasz a szervezetet kimeríti, a túlzott reakció –például a gyulladás – károsít, és végül már ez okoz betegséget, halált. Ezért természetes fékek vannak beépítve, amelyek az immunválasz különböző fázisait lassítják. A legnagyobb felfedezés az volt, hogy ezeket a gátló folyamatokat a daganatok is be tudják kapcsolni, és a bekapcsolás megakadályozása, felébreszti a daganatellenes immunválaszt. A gátlás gátlása végső soron aktív immunológiai folyamatokat aktivál a daganat sejtek pusztulásával. Az első ilyen gyógyszercsalád az anti-CTLA-4 antitestek voltak, ma már a PD-1 receptort és a hozzájuk tartozó ligandumokat gátló gyógyszerek is jelen vannak. Ezek a gyógyszerek sem oldanak meg mindent, de például a bőr festéksejtes daganatában a 2 éves túlélés 14 % helyett 24 % lett és vannak 4-5 vagy több éves túlélésű betegek is.
Ezek a kezelések két további nagyon jelentős problémát vetettek fel. Egyik az, hogy az immunrendszer gátlásának felfüggesztése nem csak a daganat ellenes hatást erősíti, hanem gyakran vezet autoimmun jelenségek megjelenéséhez. Hasmenés, gyulladásos bélbetegség, vese, tüdő, bőr, máj, idegrendszer, hormonális és szemészeti gyulladásos betegségek jelennek meg. Ezek a szövődmények gyulladáscsökkentő kezelés bevezetését igénylik, valamint részben a kezelés szüneteltetéséhez vezetnek, de az immunterápia várható daganatellenes hatása felülmúlja a hátrányokat.
A másik probléma a pszeudoprogresszió jelensége. Az immunterápia elindítása után, a daganatok mérete sokszor növekszik, mintha haladna előre a betegség. Az a látszólagos progresszió azonban az immunrendszer daganatellenes hatása miatt alakul ki, a daganatsejtek pusztítása gyulladást és vizenyősséget okoz a tumorban. Hatásos kezelés során ezt az álprogressziót a tumor összeesése követi. Ennek a folyamatnak a követésére új technikát kell kidolgozni.
A tumorimmunológia jelentős változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Egy sok ellentmondást és hiányos ismereteket felmutató tudományból egy a hétköznapi gyakorlatban alkalmazható klinikai szakterületté vált. Az ismeretek bővülésével remélhetőleg további sok daganat kezelhetővé válik.
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés