A Sjögren szindróma a nyálkahártyafelszíneket nedvesen tartó külső elválasztású mirigyek gyulladása. A betegség a szisztémás autoimmun kórképek közé tartozik, ezért egyéb szervek is megbetegedhetnek, amit idegrendszeri és bőrtünetek, a vese megbetegedése és az ízületek gyulladása jelez.
A betegség bármilyen életkorban előfordulhat, de gyakoribb a 30-as életévek elején és a 50-es éveikben jár nőknél. A kórkép részben öröklődik, de külső hatás, legnagyobb valószínűséggel vírusfertőzés is szükséges a kialakulásához. A betegség rendszerint önállóan jelentkezik, de más autoimmun betegségekkel, leggyakrabban szisztémás lupus erythematosussal, vagy rheumatoid arthritissel is társul.
Leggyakoribb tünetek:
A betegség leggyakrabban szem- és szájszárazsággal jelentkezik. Jellegzetes a szem kaparó érzése, mintha valami belement volna a szembe. A légúti nyálkahártyák szárazsága visszatérő légúti fertőzésekhez vezet. A garat szárazsága a torok kaparó érzését okozza, illetve az orr szárazsága igen kellemetlen panaszokat tud okozni. Nőknél a hüvelyi szárazság lehet kellemetlen, sokszor a változó korra fogják a panaszokat. Időnként megduzzadnak a nyálmirigyek (főleg fültőmirigy, a parotis), fájdalmas feszülést okozva.
A nyálmirigyek érintettségén túlmenően előforduló egyéb szervi érintettségek azért fontosak, mert sokszor csak ezek hívják fel a figyelmet a betegség jelenlétére:
Ízületi gyulladás (arthritis): Sokszor csak ízületi fájdalom, jelentős duzzanat, melegség nem kíséri. Leginkább a kezek kis ízületeit érinti szimmetrikus jelleggel.
Bőrerek gyulladása (cutan vasculitis): Az alsó végtagok bőrén tűszúrásnyi bevérzések, amelyek fizikai terhelésre általában erősebben jelennek meg.
Idegrendszeri eltérések: Nem specifikusak a betegségre, más kórképekben is előfordulnak. Gyakran látni a végtagi idegek bántalmát (neuropathia), amely a végtagok zsibbadását, gyengeségét, időnként járásképtelenséget okoz. Előfordulhat, hogy csak egy-egy ideg működése esik ki (mononeuritis multiplex). A központi idegrendszer ritkábban érintett, inkább a sokszor antifoszfolipid antitestek jelenlétéhez köthető apró infarctusok okoznak panaszt (fejfájás, memória-, érzés- és mozgászavar).
Vesebetegség: A vesék gyulladására a tünet és panaszmentes vizeleteltérés jellemző, jellegzetesen fehérvérsejtek vannak a vizeletben (interstitalis nephritis). Jellemző, hogy ismételt bakteriális tenyésztések ellenére kórokozó nincsen a vizeletben (steril pyuria). Gyakori szövődmény a renalis tubularis acidosis, ami vérben savasodással jár. Ritkán vér- és nagyobb mennyiségű fehérjevizelés is előfordul, amely más típusú vesegyulladás jele (glomerulonephritis).
Gyomor bélrendszer: Megbetegedése szintén nem jellegzetes a betegségre. Gyomorsavhiány, hajlam nyombélfekélyre, májenzim eltérések alakulhat ki. A májenzim eltérések sokszor társuló betegségek (primer biliaris cirrhosis, autoimmun hepatitis) miatt alakulnak ki, de a Sjögren szindróma maga is jár májenzim eltéréssel, amelyek a betegség kezelésével megszűnnek. A fogak rendszerint idő előtt tönkremennek, illetve rendszeres a korai fogágybetegség (parodontosis), akár a teljes fogazat elvesztése.
Tüdők: Ritkán okoz eltérést a légzőszervekben. A betegek 5-10 százalékában van tüdőtágulat (emphysema) vagy hólyagos tüdőelváltozások (bullák) alakulnak ki.
Nyirokszervek: A betegek egy részében (5%) veszélyt jelent a nyirokszervi daganatok (lymphoma) kialakulása. Szűrővizsgálatokkal, rendszeres ellenőrzéssel kell idejében kiszűrni a betegséget.
Laboratóriumi eltérések: A süllyedés rendszerint jelentősen megemelkedett, a fehérvérsejt szám viszont a normálisnál alacsonyabb szokott lenni, a lymphocyták száma csökken. Szövődményes esetekben a CRP emelkedik és vérszegénység alakul ki.
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!