Az elmúlt közel száz évben rengeteget értünk el a baktériumok elleni védekezésben, a fertőzések kezelésében. A vírusokkal szembeni harc ugyanakkor korántsem lett ilyen sikeres. A mai napig a vakcináció a leghatékonyabb formája a vírusfertőzések megelőzésének, hatékony antivirális szerek nagyon korlátozottan állnak rendelkezésre. Mindezek mellett nagyon szegényes az ismeretünk arra vonatkozóan is, hogy a szervezetünk vírusra adott reakciói mitől függenek. A fertőzés lehet akár tünetmentes, vannak akik tünetesek, de gyorsan felépülnek, mások pedig súlyos szövődményekkel küzdenek akár hónapokig, és nem ritka a halálozás sem. Ezek a lehetőségek nem csak a koronavírus fertőzötteknél fordulnak elő, hanem más vírusinfekciók is hasonlóképpen viselkednek. Írtam már az influenza vírusról, de október 9-én a Science folyóiratban egy légúti vírusról, a respiratorikus syncitialis vírusról (RSV) írtak egy érdekes cikket. AZ RSV vírus nem ritka, 2 éves korig gyakorlatilag mindenki átesik a fertőzésen, legtöbbször légúti tünetekkel, amelyet spontán gyógyulás követ. Azonban a gyerekek kis részénél súlyos bronchiolitis alakul ki, amely a kis légutak gyulladása, és lehet akár halálos is. Ami a vírus sajátossága, hogy annak ellenére hoz létre visszatérő fertőzéseket, hogy specifikus immunitást hoz létre a szervezetben. A fertőzés utáni következmények nagyban hasonlítanak a koronavírus okozta megbetegedésre. A szerzők azt a kérdés tették fel, hogy mi határozhatja meg a fertőzés kimenetelét. Azt feltételezték, hogy a fertőzés pillanatában és a tünetek kialakulását megelőző napokban a légutak állapota meghatározza a klinikai képet. Önkénteseket fertőztek meg a vírus orrba juttatásával. Az első meglepetés az volt, hogy a vizsgálati személyek 57%-a lett csak beteg. A következő nem kicsit meglepő eredmény, az volt, hogy a természetes immunrendszerhez tartozó neutrofil granulociták voltak a kimenetel meghatározói. Ezek a kis falósejtek, elsősorban a baktériumok és a gyulladásos szövettörmelék valamint az elhalt sejtek bekebelezését és eltakarítását végzik. Eddig ismereteink szerint a vírusfertőzések elleni védekezésben kisebb szerepet játszanak, annyit lehetett tudni, hogy az egy láncú RNS vírusok, mint például az A típusú influenza hatására aktiválódni tudnak.
Alapvetően két féle neutrofil választ láttak. A tünetes betegeknél a fertőzés előtt úgynevezett neutrofil gyulladás volt, és az infekció utáni tüneteket megelőző időszakban azok a jelátvivő fehérjék, amelyek a citokin vihar alkotói (IL-1, IL-6, IL-10, de az IL-17 is) alacsonyak voltak. A tünetes betegség ezeknél az embereknél jött létre. Akik tünetmentesek voltak, ott nem volt neutrofil gyulladás, és nagyon hamar megjelentek a természetes immunrendszer gyulladásos jelátvivő fehérjéi, amely megakadályozták a vírus szaporodását és a betegség kialakulását. A fentiek alapján úgy néz ki, hogy a megfertőzött szervezet immunológiai előkészítettsége jelentősen meghatározza a vírusfertőzésre adott választ. A gazdaszervezet fogékonyságáról tudtuk, hogy meghatározó tényező a fertőzés súlyosságára vonatkozóan, de eddig nem volt semmi adat a kezünkben, hogy melyek azok az immunológiai különbözőségek, amelyek szerepet játszanak.
Ez a vizsgálat számos kézzelfogható eredményt hozott. Egyrészt igazolta, hogy nagyon sokan tünetképzés nélkül vészelik át az RSV okozta légúti fertőzést. Azonosított egy olyan tényezőt, a neutrofil gyulladást és a korlátozott ciktokin termelést a preszimpromatikus fázisban, amely segít megérteni, hogy egyesek, főleg az idősek, a férfiak és a krónikus betegségben szenvedők miért esendőbbek a vírussal szemben. Ezek az eredmények nagy valószínűséggel igazak nem csak ebben a betegségben, hanem egyéb egy szálú RNS vírus okozta légúti infekciókba is, de legalábbis egy jó irányt adnak a további vizsgálatokhoz.
Betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés