Telefonszámunk: 06 20 264-3994 info@immunologus.hu

Hans Reiter az egyik legellentmondásosabb személyisége a reumatológiának. A nevét egy szindróma is őrzi, de az elmúlt évtizedekben számos, jogos kritika érte és sok erőfeszítés is történt, hogy még a nevét a nevét kiradírozzák a tankönyvekből.

Részletes életrajza számos helyen érhető el. 1881-ben született Lipcse mellett. Az orvosképzés után Tübingenben szerzett doktorátust, a tuberculosis baktériummal foglalkozott. Ezt követően elsősorban a higiéniával foglalkozott, Berlin, Párizs, London voltak az állomásai. Az első világháborúban katonaorvos volt a nyugati fronton. Itt vette észre, hogy Leptospira icterohemorrhagica nevű baktérium felelős a katonák hirtelen fellépő lázas, nagy izomfájdalommal, sárgasággal, veseelégtelenséggel járó betegségéért, a Weil lázért. Ezután került az első magyar hadseregbe, ahol egy német tisztnél észlelt egy időben húgycső, ízületi és szemgyulladást.

A reaktív arthritis, a nevének megfelelően egy olyan ízületi gyulladás, amely egy fertőzés következtében előálló reakció eredménye. Rendszerint urogenitális (Chlamydia trachomatis), kisebb részben gastrointestinális (Salmonalla, Yersinia), ritkán légúti (M. pneumonaie) fertőzés után jelentkezik. Rendszerint néhány ízület betegszik meg, elsősorban az alsó végtagok nagy ízületei gyulladnak be. Szalag és íntapadások is érintettek lehetnek, végtag vagy keresztcsonti és derékfájdalmat okozva. Egyéb gyulladásos reakciók is kísérik: a kötő- és szivárványhártya is megbetegedhet, valamint urogenitális fertőzés is jelen lehet húgycső vagy hüvelygyulladás formájában. A betegek sokszor hordozzák a HLA-B27 gént és gyakorlatilag mindig emelkedettek a gyulladásos laboratóriumi értékek, a CRP, a süllyedés és a fehérvérsejt szám.

Azokban az években a gonorrhea állt leggyakrabban az ízületi gyulladás hátterében, de Hans Reiter helyesen látta meg, hogy itt egy más típusú, valószínűleg fertőző betegségről van szó. Magát a kórképet már 200 éve ismerték, de a kiváltója nem volt ismert. Reiter azt gondolta, hogy a szifiliszt okozó Treponema pallidumhoz hasonló Treponema forans nevű baktérium áll a panaszok hátterében, ezért Spirochetosis Arthritica (ízületi sprirochetosis) elnevezést adta a betegségnek. Ez később tévedésnek bizonyult, mivel elsősorban a Chlamydia trachomatis nevű kórokozó áll a betegség hátterében. Kalapácsos ember mindenhol szöget lát, így a tévedés oka nála is a korábbi munkáiban rejlik, amelyek a Treponema pallidumra vonatkoztak. Annak ellenére, hogy ez egy nyilvánvaló melléütés volt, a betegséget Hans Reiterről nevezték el. Itt érünk el arra a pontra, amikor Reiter karrierje nagyon torzul. Az I. világháború után Rostockban lesz vezető higiénikus, de beleesik abba a hibába, amit egy tudósnak nem szabad. Erősen politizálni kezd és elköteleződik a hatalom, a náci ideológia mellett. A szakmai karrierje az elköteleződés következtében gyorsan emelkedik, kíváló és népszerű oktató lett, részt vesz a náci dohányzás-ellenes kampányban, de könyvet ír a rasszok higiéniájáról. Az SS tagjaként a II. világháború során emberkísérletekben vesz részt, elsősorban Buchenwaldban, a koncentrációs táborban. Tífusz ellenes vakcinával kísérletezik, több százan ebbe belehalnak, de eutanázia, sterilizáció, mentális betegségben szenvedők megölése is szerepel a bűnlajstromban. Hadifogságba esik, de hamar szabadul, minden bizonnyal azért, hogy tudásával a szövetséges hatalmakat erősíti. 88 évesen, 1969-ben hal meg.

1977-ben kezdik támadni: nem ő írta le először ezt a betegséget, rosszul határozta meg az okát, valamint háborús bűnösként nem érdemli meg, hogy betegséget nevezzenek el róla. Így a Reiter szindróma lassan feledésbe merül és a reaktív arthritis elnevezés veszi át a helyét.

Betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés