Az előző bejegyzésben a koraszülöttség késő gyermek és fiatal felnőttkori következményeiről volt szól. Most lássuk részletesebben, hogy mit jelent koraszülöttnek lenni az immunrendszer szempontjából?
A felnőtt emberre jellemző immunrendszer kifejlődése meghatározott, egymást követő lépcsőkből áll. A méhen belüli élet során a csecsemőmirigyben folyamatosan keletkeznek immunsejtek. Az első trimeszterben a máj is fontos immunszerv, de a másodiktól fogva az immunsejtek képzése áttevődik a lépbe, a nyirokcsomókba, a bélnyálkahártyába és a csontvelőbe. A fejlődés során az immunrendszer megtanul felismerni egyre finomabb különbségeket a saját és az idegen molekulák, sejtek és szövetek között. A születéssel az immunrendszer célzóképessége sokat javul, az ellenanyagok érzékenyebbek, az immunrendszer finomabb különbségeket is felismer, kialakulnak az immunológiai memóriáért felelős sejtek.
A várandósság során a magzat immunrendszere a saját antigénekkel, valamint az anyai keringésben jelenlévő anyai és környezeti antigénekkel találkozik. A környezeti antigének bejutnak a magzatvízbe is, amelyet a magzat le tud nyelni, így ezek a molekulák a gyomor-bélrendszer immunsejtjeivel is kapcsolatba kerülnek. Az immunrendszer méhen belüli érését ezek a hatások jelentősen befolyásolják. Ebben a folyamatban nagy szerepe van az anyai szervezetnek, mert a terhesség utolsó harmadában a méhlepényen keresztül nagy mennyiségű immunglobulin lép át a magzatba, amely a születés után még fél évig biztosít védelmet az újszülött számára. A koraszülés ebbe a fejlődésbe több ponton is beleszól. Elmarad az immunglobulinok magzati felhalmozódása, mivel sok koraszülött a normális várandósság időtartamának alig 60%-át tölti a méhben, az utolsó 12 hét ellenanyag transzport hiányzik. A koraszülöttek immunválasza sok tekintetben hordozza még a magzatra jellemzőket: az antitestek kevésbé specifikusak, rosszabbul és gyengébben ismerik fel az antigéneket. A méhen kívüli életre jellemző antitest készlet lassabban, nehezebben alakul ki. A koraszülött bőre és bélnyálkahártyája még kevésbé érett fázisban találkozik a születés után kialakuló mikrobiommal, sokkal áteresztőbb, valamint az egészségestől eltérő mikrobiom alakul ki. A koraszülés és az azt követő beavatkozások az intenzív osztályon mind stresszt jelentenek a koraszülött szervezetre, amely szintén negatív hatású. Mindezek következtében az immunrendszer érése lelassul, kevésbé lesz gyors és pontos az immunválasz, így alakulnak ki gyakrabban különböző fertőzések a koraszülötteknél.
Ennek alapján várható, hogy az immunrendszer érési folyamata megváltozik, ami a későbbi életkorban eltérő fogékonyságot és megjelenést eredményezhet az immunológiai kórképekben. Vannak betegségek, amelyek fiatal gyermekkorban gyakoribbak, így sűrűbben találkozni gyermekkori asthmaval, illetve ehhez hasonló, nehézlégzéssel járó tüdőbetegséggel. A császármetszés egy jelentős rizikót képvisel a gyermekkori és a fiatal felnőttkori asthma kialakulásában, de nem csak a légúti betegség lesz gyakoribb, hanem az elhízás is, ami szintén összefüggést mutat az asthma előfordulásával. A háttérben nagy valószínűséggel a bélrendszer mikrobiom rendellenes kialakulása áll. Hüvelyi szülés esetén elsősorban laktobacillusok telepednek meg a bélrendszerben, míg császármetszésnél az anyai bőr baktériumai telepednek le. A dysbiosis, a gyakori légúti fertőzések, a koraszülés és császármetszés okozta immunológiai abnormalitások közösen alakítják ki a krónikus légúti gyulladást, amely az asthmas betegséghez vezet.
Ezzel ellenben az atópia és az atópiás dermatitis sokkal ritkább koaszülést követően, mint a terminusra szülés után. A pontos folyamatot nem tudjuk, de úgy tűnik, hogy a megszokottnál korábbi találkozás a környezeti baktériumokkal, főleg a bőr korai expozíciója, véd az atópia ellen.
Az emberi szervezet és ezen belül az immunrendszer méhen belüli és azt követő fejlődéséről sok mindent tudunk, de biztos, hogy nem eleget. A méhen belüli fejlődés születés időpontjáig tartó szakaszáról úgy tartjuk, hogy egy immunológiai szempontból izolált folyamat. Ezt a gondolatot erősen át kell értékelni, mivel erősen függ az anyai és környezeti hatásoktól, és nem mindegy, hogy mennyi ideig tart. Ez pedig jelentősen befolyásolja a későbbi immunreakcióinkat, az egészséget, a szaporodást, a betegségek kialakulását, lefolyását.
Oldal aljára:
Betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés