Mit takar ez a három évszám?
1954: Magyarországon bevezetik a BCG oltást.
2020: Koronavírus (CoV2) megjelenik Magyarországon.
Valószínűleg nagyon sokat jelent a számunkra ez a száz év, mert annyiról van szó. Ebben a témában nekem van még egy értékes dátum: 1985. Ekkor mikorbiológia előadáson Pácsa tanár úr az oltásokról beszél. Tanár úr kiváló koponya volt, 1965-ben a Nature-ben volt publikációja, utána sokat dolgozott Afrikában, öröm volt hallgatni. Egy mondata a mai napig a fülemben cseng. Ez a védőoltás a legyengített, élő mikobaktériumot tartalmazza, amely csak immungyengeség esetén okoz fertőzést, és a beadás után egész életünkben bent maradnak a baktérium alkotórészei, talán még élő baktérium is. (Volt még egy másik mondata a fekete himlőre vonatkozóan: „Mi csak hisszük, hogy a föld himlő mentes.” Erre a betegségre később kerítünk alkalmat, nem kanyarodunk el.)
A BCG védőoltás a TBC fertőzések felét előzi meg, illetve nem engedi a betegség elhatalmasodását, így jelentősen hozzájárult a betegség visszasorításában. Körülbelül 20 éves korig működik, de ez elég, hogy a népességben a betegség tovaterjedését megakadályozza. A beadás után helyileg okoz gyulladást, kis fekélyt, erről tanúskodik a heg vállunkon. Nagysága a veleszületett immunitás aktivitásán múlik. Azonban aktiválódik az adaptív immunrendszer is, amely ismételt találkozáskor a memóriasejtek révén gyorsabban reagál a visszatérő baktériumra. Mindezek mellett a közelmúltban igazolták a veleszületett immunitásnak egy új tulajdonságát, miszerint ezek a sejtek képesek egy-egy kórokozóra specializálódni, és ismételt találkozáskor, a reakció gyorsabb. A reakciót el is nevezték tanított immunitásnak. Ezt a gyakorlatban is láthatjuk, a mikobaktériumból származó fehérje a bőrbe adva reakciót vált ki, illetve ha nem, akkor újraoltást végeznek (PPD teszt).
Az egésznek van-e köze a koronavírus fertőzéshez vagy sem? Erre nincsen egyértelmű válasz. Sokan osztották a térképeket, hogy a BCG oltás kötelező jellege és a koronavírus fertőzés és halálozás mennyiben függ össze. A két dolog egyelőre fordítva viszonyul egymáshoz. Minél nagyobb az oltottság egy társadalomban, annál jobbnak tűnik a vírusfertőzés kimenetele. A dolgot azonban ne vegyük készpénznek, még ha sok dolog alá is támasztja. A BCG-re adott adaptív immunválasz logikus biológiai magyarázat, de számos más tényező is hozzájárulhat ehhez az összefüggéshez, főleg a frissen felfedezett tanított immunitás. Ezen túlmenően a beadott mikobaktériumok alkotórészei egész a halálunkig kimutathatók a szervezetünkből, leginkább az immunsejtekből. A mikobaktériumok veszélyességét az adja, hogy vastag több rétegű, viaszos faluk van, amely ellenáll az emésztésnek. Ez biztosítja a baktérium hosszú túlélését a szervezetben, valamint az alkotórészei is sokszor lebonthatalanul bent ülnek leginkább a nagy falósejtekben. Viszont, ha ennyire lebonthatatlanok ezek az anyagok, mivel idegenek a számunkra, állandó ingert jelentenek az immunrendszer számára. Ez pedig nagyon fontos, mivel a természetes autoimmunitás is a folyamatos gyulladáskeltés révén stimulálja a kórokozók elleni védekezést. Így lehetséges, hog a BCG oltás egész életünkön át egy állandó enyhe gyulladást okoz a szervezetünkben így erősítve az immunválaszt a kórokozók ellen. Az is fontos, hogy a BCG oltás része egy nemzetközileg elismert magyarországi oltásrendszernek, így nem csak a BCG, hanem a többi védőoltás is stimulálva az immunrendszert összességében csökkenti a fertőző betegségek következményeit. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy Németországban a pneumococcus vakcináció megelőző hatásában hisznek sokan, mert ott ez ellen a kórokozó ellen nagy az beoltottság, a BCG-vel már régen felhagytak a nyugati részen. Akármi igaz a fentiekből, drukkoljunk, hogy igaza legyen a térképnek, ideológiát meg majd gyártunk!
Betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén vegye igénybe