Az ember ahogy öregszik egyre gyakrabban jár patikába. Sokszor van időm körülnézni. Mi mindenhol kapható! Számtalan nyomelem, vitamin, gombakivonat, probiotikum, flavonoidok, felsorolni is lehetetlen. A készítmények jelentős része táplálék kiegészítő. Nem csodálkozom, hogy a betegeim is eltévednek ezek között. Gyakran kapom a kérdést, hogy mit ajánlok vagy mi a véleményem egyes készítményekről. Habár vannak speciális esetek, amikor javaslok gyógyhatású készítményt – pl. nyomelemek, cink, szelén-, de rendszerint nem tudok bíztató dolgot mondani. A legtöbbször az a javaslatom, hogy nem gondolom egyik termékről sem, hogy kiemelkedő hatású, ártani talán nem ártanak, a lényeg, hogy ne kerüljön sokba. Mindezek mellett információk ezrei zúdulnak a nyakunkba, mit együnk, mit ne. Sokszor rémisztőnek tűnő dolgokkal találkozunk olyan táplálékokról vagy azok komponenseiről, amelyek a mindennapi táplálkozásunk részei, vagy mágikus hatással ruháznak fel egyes anyagokat.Most került a kezembe Barabási-Albert László egyik cikke, amelyikben hasonló kérdéseket feszeget, nevezetesen, hogy mit tudunk táplálék összetevők biológiai hatásáról, egyáltalán fel tudjuk-e mérni, hogy mivel állunk szemben. Laikusnak nem egyszerű cikk, mert genomiától inteactomiáig sok minden szóba kerül, de a leglényegesebb üzenet egyértelmű. Jelenleg néhány száz biológiai hatású táplálék összetevőt tartunk számon és követünk, de ezek száma jóval több 26-27 ezret is elérheti.
Az általunk fogyasztott táplálék összetevői elég jellegzetesek és az idő során stabilak. Függ az összetétel a földrajzi elhelyezkedéstől, az évszaktól, a gazdasági és kereskedelmi fejlettségtől, a népesség szokásaitól. Ezek az összetevők nagyjából úgy írják le a táplálkozási szokásainkat, mit ahogy a vonalkód a termékeket azonosítja. A táplálékösszetevők összessége a „foodom” elnevezést kapta, a mikróbák összeségét jellemző mikrobiom után. A „foodom” persze változhat, hiszen az évszakkal változnak a tápanyag források, télen több tartósított élelmiszert fogyasztunk, nyáron több a friss gyümölcs, de mi tudatosan is meghatározzuk (pl. ki mennyi húst, szénhidrátot, ezen belű finomított szénhidrátot fogyaszt), akár módosítjuk is például böjt vagy fogyókúra során. De alapvetően a foodom elég stabil, valamint a genetikai és további környezeti hatásokkal együtt szabja meg az egészséget és a betegségeket.
A táplálék összetevők sokféle biológiai hatásúak. Vannak, amelyek anyagcsere köztes termékek, és részt vesznek a sejtek természetes működésében, például megnövelve egyes végtermékek mennyiségét, így elősegítve betegségek kialakulását. Mások szabályozó funkciót látnak el, míg vannak amelyek a bél mikrobiomra hatva indítanak el változásokat a szervezetben. Ha sikerül ezeket az információkat összhangba hozni, akkor szélesebb lehetőség nyílik a betegségek táplálkozással történő befolyásolására, azaz gyógyítani és megelőzni a bajokat. Ezen túlmenően lehet a főzés, a tartósítás és a csomagolás folyamatait is módosítani az egészségesebb élet érdekében.
Így az ismereteink korlátozottak, ezért nehéz jó tanácsot adni, hogy mit tegyen az ember. Az biztos, hogy a kiegyensúlyozottság fontos, a táplálkozásban nem szabad semmit túl nagy előnyben részesíteni, mert egyoldalú hiány vagy fokozott bevitel egy vagy néhány táplálék komponensből nem egészséges. Ezért a diéta költségei mellett a második tanácsom, amit a betegnek adni szoktam, hogy semmit ne vigyenek túlzásba sem mennyiségben, sem időtartamban. A tartósan egyoldalú étkezés, egy-egy táplálék kiegészítő fokozott bevitele nem biztos, hogy előnyös, a legfontosabb a változatos étkezés, főleg friss alapanyagokból. Erre kell ráépíteni a betegség specifikus módosításokat (pl. gluténmentes étkezés, krónikus vesebetegnél a fehérje megszorítása), vagy a megelőző lépéseket (pl. a vörös húsok kerülése és a rákbetegség).
Forrás: https://www.nature.com/articles/s43016-019-0005-1
Betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés