Szinte nem akad ember, aki valamilyen kozmetikumot ne használna. Naptej, arckrém, dezodor, hintőporok állnak hadrendben. Van fürdőszoba, ahol tucatjával állnak a flakonok, tégelyek, tubusok, kád szélén, polcokon beterítve minden felszínt. Már láttam ilyent. A bőrünk megérdemli a törődést mondjuk, jobb a közérzetünk, kellemesebben érezzük magunkat. A bőrünk az egyik nagy felszín, amellyel a külvilággal kapcsolatban állunk. Nem akkora a felülete mint a gyomor bélrendszer vagy a légutak, és a szerepe is más.
Egy amerikai vizsgálatban (Bouslim ani et al. BMC Biology (2019) 17:47) 11 önkéntes bőrét vizsgálták rendszeresen 9 héten át. Az első három hétben a résztvevők elhagytak minden korábban használt kozmetikumot. Ezután 3 hétig egyforma kozmetikumokat alkalmaztak: hidratáló arckrém, napolaj, dezodor és lábhintőpor volt megengedett. Az utolsó három hétben visszatérhettek a már korább alkalmazott kozmetikumokhoz. A bőr felszínéről hetente vettek mintát és vizsgálták a bőrfelszínen élő baltériumok össszetételét, valamint a különböző kémiai anyagok változását.
A kozmetikum eredetű kemikáliák elsősorban a hónaljban időznek sokáig, 1 de akár 3 hétig is kimutathatók az utolsó alkalmazást követően. A polietilén glikol és a polipropilén glikol volt nagyobb mennyiségben jelen sok más komponens mellett. A polietilén glikol a termékek lágyságáért folyékonyságáért felelős. Ezek a polimerek az arra érzékeny emberekben könnyek kiváltanak bőrgyulladást. A tartós alkalmazás egyéb következményei kevésbé ismertek, további vizsgálatokat igényelnek. A maradékanyag tartalom gyakoribb stiftek alkalmazása után, ezért a felvitel módját is figyelembe kell venni. A polipropilén glikollal másképp is érintkezhetünk mivel gyakran jelen van a környezetünkben más termékekben, ruhafélék, ágynemű felszínén is megtalálható.
A megszokott kozmetikai szerek elhagyása, az első három hét végére jelentős változást hozott a kémiai összetételben, csökkentve annak diverzitását. Ez a hétköznapi nyelven azt jelenti, hogya bőrfelszíni kémiai anyagok sokfélesége csökkent. Ez elsősorban a hónaljra és a lábra volt igaz, valamint nőknél több eltérés volt a férfiakhoz képest. A nemek közötti különbség lehet élettani (genetikai, hormonális), de fakadhat életmódi különbözőségből (fizikai munka, táplálkozás, fürdési szokások – kérem a hölgyeket, hogy itt ne poénkodjanak, komoly dolgokról van szó!) is. Molekuláris hálózati vizsgálat segített felderíteni, hogy a kémiai anyag legnagyobb részét szteroid hormonok, epesavak és acilkarnitin képezi.
A szteroid hormoknál több molekulacsaládot lehetett azonosítani. Mindegyik jellegzetesen viselkedett a 9 hetes vizsgálat során. Volt, amelyik megjelent, volt amelyik eltűnt, de olyan is előfordult, hogy a mennyisége nem változott. Az egyik legnagyobb meglepetés a bőrben az epesavak nem kis mennyiségű jelenléte volt, amit a kozmetikumok használata nem is befolyásolt. Az epesavak a májban termelődnek, az epehólyagban tárolódnak és étkezés kapcsán a vékonybélben segítik az emésztést. Szerepük jelentős a bél mikrobiom kialakításában. A bőrben rendszerint akkor halmozódnak fel és okoznak erős viszketést, amikor az epekiválasztás gátolt. Most már bizonyos, hogy az epesavak normálisan is jelen vannak a bőrben, vagy a verejtékkel kiválasztódva vagy pont a bőrbakériumok termelik. A szerepük nem teljesen világos, de valószínűleg hozzájárulnak a bőr megfelelő anyagcseréjéhez. Az acilkarnitin szintén végig stabilan jelen volt, leginkább a hónaljban. Az acilkarnitin feladata a mitokondriumokban van, a zsírsavak membránon keresztüli transzportjáért feleős molekula. Nagy mennyisége szintén nem várt ereedmény, szerepe nem tisztázott.
A mikrobiom változása a kémiai diverzitás csökkenéséhez hasonlóan a bakteriális diverzitás csökkenésével jár. Nem a baktériumok száma lett kevesebb, hanem a mikorbiomot alkotó baktérium féleségek összetétele változik. Voltak olyan baktériumok, amely száma csökkent, míg másoké nőtt a kozmetikumok ki- vagy bevezetésével. Ez a változás jelenleg nehezen értelmezhető, mivel a bőrünkön élő baktériumok összetétele nagyon egyedi, erősen jellemző annak viselőjére, néha gyorsan változik, és függ külső tényezőktől is, mint például az egyéni tisztálkodási szokásoktól. Egy-egy régió mikrobiom változását másik is gyakran kíséri. Ennek oka részben az, hogy a kozmetikum kontaminálhat más régiót, a shampoo például ráfolyik a lábra.
A legmarkánsabb változásokat a hónaljban és a lábon lehetett a legtöbb esetben kimutatni. A kozmetikumot alkalmazó ember tulajdonságai is meghatározzák a változások nagyságát és irányát: a testtömeg, az életmód, a táplálkozás, a társbetegségek valamint a gyógyszeres kezelés mind befolyásolják a bőr működését és a kozmetikumokra adott válaszát. Ezek részletesebb megismerésével a bőrbetegségeket jobban megértjük, újabb gyógyszereket lehet fejleszteni, befolyásolni tudjuk a bőr öregedését. A precíziós vagy célzott orvoslás olyan teljesen egyénre szabott kezeléseket tesz lehetővé, amelyek hatásosabb gyógyulást tudnak nyújtani. Lehet persze más hozadéka is ezeknek a kutatásoknak. A bőrben megjelenő hormonok, feromonok befolyásolhatják a vonzódást, a párkapcsolatok dinamikáját is. De ez már egy másik történet.
Betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés