Nagyon régi kérdés. Ha a környezetünket nézzük, rengeteg ajánlás, hirdetést találunk, hogy mennyiféle táplálék, táplálék kiegészítő vagy gyógyszer serkenti az immunrendszert.
Azonban nyugodtan kijelenthetjük, hogy olyan csodaszer, amely az immunrendszer serkentésével egy csapásra megszűntet betegségeket nem létezik. Ennek az oka rendkívül egyszerű. Az immunrendszer ugyan olyan sejtekből áll, mint bármely szervünk, csak szétszórva az egész testünkben. Az immunsejtek megtalálhatók az elsődleges és másodlagos nyirokszervekben, úgymint a lépben, a csontvelőben és a nyirokcsomókban, bent ülnek a bőrünkben a légutak, a gyomor-bélrendszer és húgy-ivarszervek nyálkahártyájában. Ezek a sejtek ugyan úgy működnek, mint bármely más testi sejtünk. Az energiát a cukrok és a zsírok égetéséből nyerik, fehérjéket és más zsír jellegű molekulákat termelnek, hogy a feladataikat végrehajtsák.
Az élethez, a sejtek és a szövetek működéséhez vitaminokra van szükség. Ezeket a vegyes táplálkozás biztosítja, így a fokozott vitamin és nyomelem bevitel nem vezet fokozott aktivitáshoz. Ahogy az idegrendszer nem képes kétszer olyan gyorsan gondolkozni vagy aludni, vagy a szív nem ver többet vagy erősebben a vitaminoktól, úgy az immunrendszer sem táltosodik meg a fokozott vitamin beviteltől. Az igaz, hogy a vitaminhiányban minden sejtünk működése károsodik, és ez vitaminpótlással korrigálható, de a fokozott vitamin fogyasztásnak kevés pozitív hatása van, sőt a szükségesnél nagyobb bevitel még káros is lehet. Ennek ellenére sok információ azt sugallja, ahogy a vitaminok önmagukban is gyógyítanak. A D-vitaminról mutattak ki sok pozitív hatást, de ezek jó része a szervezetből kivett sejtekkel és szövetekkel nyert eredmények, a klinikai alkalmazás már ezeket a megfigyeléseket nem igazolta, csak akkor, ha D-vitamin hiány volt. D-vitamin pótlás akkor javasolt, ha a szervezetünkben kevesebb termelődik, ezek pedig a téli, napfényben szegény hónapok.
A nyomelemekről is csak kevés megbízható adat áll rendelkezésre, amelyek hasznosságukat bizonyítják. A szelén nélkülözhetetlen az immunrendszer működéséhez, mivel olyan enzimekben fordul elő, amelyek szükségesek a kórokozók elpusztításához. A szelénhiány ezért a fertőzésekkel szembeni fogékonyságot fokozza, így a megfelelő szelénbevitel az élethez nélkülözhetetlen. A fokozott bevitel azonban hajlamosít urológiai daganatok (pl. prostata) kialakulására. A cink az immunrendszerben fontos szabályozó elem. A sejtmagban jelen van egy olyan fehérje csoport („Zn finger proteinek”), amelyek a gyulladásban részt vevő fehérjék termeléséért felelős géneke működését szabályozzák. Habár a cink nem gyógyszere a légúti fertőzéseknek, de cink rágótabletta megrövidítheti a légúti tünetek időtartamát egy fertőzésben, illetve ritkíthatja ezek előfordulását. Súlyos nyomelem hiány ritkán alakul ki vegyes táplálkozás mellett, de évenkénti 2-3 hónapos pótlás a növényi táplálékok fokozódó nyomelem hiánya miatt végezhető.
Olyan gyógyszer, amely az immunrendszert valóban serkenti a hétköznapi gyakorlatban keveset használunk. Az inosiplex vírusfertőzésekben hatásos, de a hatékonysága korlátozott. Immunhiányos betegeknél az immunglobulin pótlás, vagy az immunrendszer működését serkentő citokinek szintén a hiányzó fehérjék pótlásával javítják az immunrendszer működését. Baktérium vagy gomba kivonatok, elsősorban fehérje-szénhidrát antigének révén fokozhatják az immunrendszer védekező képességét, de ezek hatása szintén gyenge és nagyon általános.
Daganatos betegségekben van jelentősége az immunrendszer aktivitásának fokozásának. Évtizedekkel ezelőtt már voltak próbálkozások a rákos beteg immunsejtjei ölőképességének fokozására. Citokinekkel (IL-2) stimulálták a természetes ölősejtek daganatellenes hatását. A kemoterápiához képest jobbak voltak az eredmények, de nagyon súlyos mellékhatásokkal kellett szembenézni, a vérkeringés összeomlása, súlyos sokk fordulhatott elő, ezért ezeket a kezeléseket csak intenzív osztályon lehetett végezni. Ma már sokkal célzottabban tudunk beavatkozni az immunrendszer működésébe. Az elmúlt évtizedek legnagyobb felismerése az volt, az immunrendszer és a daganatok folyamatos és szoros kapcsolatban vannak. Az immunrendszer észleli a rákos sejtek kialakulását, de keveset tesz a tumor növekedése ellen. Ennek oka az, hogy a rosszindulatú átalakuláson átment sejtek, az immunrendszer sejtjeit gátolni képesek. Úgynevezett ellenőrzőpontokon a daganatsejt megbénítja mind a tumor felismerésében, mind az elpusztításában részt vevő sejtek működését. Ennek a gátlásnak a felfüggesztésére kifejlesztett gyógyszerek (checkpoint inhbitorok) a gátlás alól szabadítják fel az immunsejteket, amelyek a daganat pusztulásához vezet, de legalábbis lassul vagy magáll a növekedés. Ezek a gyógyszerek sem csodaszerek, de jelentős mértékben képesek olyan daganatok kezelésre, ahol egyáltalán nem volt siker eddig.
A kérdés persze az, ha az ellenőrző pont gátlók ilyen hatásosak, akkor miért nem használjuk őket más betegségben az immunrendszer serkentésére? Egyrészt a daganatellenes hatás nem feltétlen működik más betegségekben, valamint ennek e terápiának vannak azért hátulütői. Gyakran jelentkezik autoimmun betegség, például vastagbélgyulladás, pajzsmirigy elégtelenség, amely újabb terhet jelent a betegnek, további kezelést igényel.
A gyakorlatban tehát kevés lehetőség áll rendelkezésre az immunrendszer serkentésére.
Az immunológiai ismeretünk bővülése azonban újabb és újabb betegségek gyógyítására fog lehetőséget adni már a közeljövőben.
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés