A vese nem véletlenül páros szerv. Olyan feladatokat végez el, amelyek az élethez nélkülözhetetlenek. Ha az egyik felmondja a szolgálatot, még mindig ott van a másik. Azonban nagyon sok olyan betegség van, amelyek mindkét vesénket megbetegítik.
A vesék működését mindenki a vizelet termelésével azonosítja. Valóban, ez a legfontosabb tevékenysége, már néhány órás veseleállás – például mérgezés következtében -, súlyos következménnyel, akár halállal járhat. Ezen túlmenően a vese szabályozza a vér savasságát, a vérképzést, a vérnyomást, a csontanyagcserébe is beavatkozik az aktív d-vitamin előállításában közreműködve. A vesék pusztulása a salakanyagok felhalmozódásán túl, só és vízvisszatartás révén vizenyő képződéshez, magas vérnyomáshoz, vérszegénységhez, csontritkuláshoz vezet.
A vese sokféle okból károsodhat. Érszűkület, magas vérnyomás, cukorbetegség, a zsíranyagcsere zavara, kristályok (leggyakrabban húgysav), immunológiai betegségek, fertőzések (baktérium, vírus, gomba), toxinok, mérgek, röntgen kontrasztanyag, vérképző szervi betegségek kóros fehérjéi mind-mind károsítják a vesét. Szerencsére a vese nagy tartalékokkal rendelkezik, ezért a veseszövet nagy részének kell elpusztulnia ahhoz, hogy a betegnek panaszai vagy tünetei legyenek. Az esetek egy része azonban sajnos már későn kerül felismerésre, sokszor már a súlyos vesebetegség tüneteivel kerül a beteg orvoshoz. A vérnyomás megemelkedik, fejfájást, rossz közérzetet, szédülést, bizonytalanság érzést okozva. A folyadék és sóvisszatartás a laza szövetekben, arcon, alsó végtagokon okoz ödémát. Régóta fennálló betegség a mellékpajzsmirigy túlműködését okozza, ami a csontokból a kálcium felszívódását, csontritkulást és következményes csonttöréseket okoz. A hosszan tartó vesebetegségben az általános panaszok és tünetek dominálnak: vérszegénység, gyengeséghez, fulladás, fogyás, gyakori fertőzések jelennek meg. A betegséget a laboratóriumi vizsgálatok a karbamid nitrogén (CN) és a kreatinin emelkedése, a nátrium, a kálium és a sav-bázis értékek zavara kísérik.
A vesebetegség sokszor lappangva, alattomosan alakul ki. Vannak azonban olyan figyelemfelkeltő jelek, amelyek felhívhatják a figyelmet vesebetegségre, akár még panaszmentes betegben, még mielőtt a betegség súlyossá válik. Ebben a tekintetben nagyon fontos a vizelet vizsgálata. Megváltozik a vizelet mennyisége, megnő vagy jelentősen megkevesbedik. A színe sokszor kivilágosodik vérzés esetén sötétedik. Ha magas a fehérje tartalma, akkor habos lesz. Laboratóriumi módszerekkel többféle alkotórészt lehet vizsgálni. Cukor elsősorban cukorbetegségben jelenik meg, aceton éhezéskor vagy inzulin függő egyes típusú cukorbetegségben. Bilirubin és az urobilinogén felszaporodása májbetegséget jelez. Centrifugálás után az üledéket lehet mikroszkóp alatt megnézni. Baktériumok és fehérvérsejtek fertőzésre utalnak, vörösvértestek kisebb vérzésre, amely eredhet a vesékből, de a felső vagy alsó húgyutakból is. Magasabb fehérjetartalom a vizeletgyűjtő csövekben kicsapódik és úgy nevezett cilinderek alakulnak ki, amelyek sejteket (vörösvértestek, fehérvérsejtek) is tartalmaznak.
Amennyiben a vizeletvizsgálat felveti vesebetegség lehetőségét, laboratóriumi és ultrahang vizsgálatot kell végezni. Ez utóbbi segít felmérni a vesék nagyságát, szerkezetét, a veseerek és a húgyutak állapotát. Vese biopsziára akkor van szükség, ha tudnuk kell a vesekárosodás típusát a kezelés megtervezéséhez. Ennek során ultrahang készülék alatt a veséből egy vékony szövethengert távolítunk el, amelyet mikroszkóp alatt vizsgálunk. A beavatkozás nem veszélytelen, időnként vérzés kíséri, de olyan információkhoz jutunk, amelyek életmentők is lehetnek, de legalább segítik elkerülni a vesepótló kezelést.
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés