A betegségek kialakulását rendszerint két tényezőre vezetjük vissza. Az egyik, hogy a beteg ember fogékonyságot mutat bizonyos betegségek iránt, mivel ugyan abban a környezetben nem lesz mindenki beteg. A fogékonyságért a genetikai adottságok és az ezeket módosító epigenetikai tényezők felelősek. Ez utóbbiak olyan változások a génállományban, amelyek a génnek a fehérje kódolásért felelős szerkezetét, szekvenciáját nem befolyásolják, de a működését módosítják. A másik tényező környezeti, hiszen nem minden fogékony ember lesz beteg. Erre jó példa, hogy az egypetéjű ikrekben bizonyos betegségek együttes előfordulása sosem 100 %, van, hogy csak az ikerpár egyik fele lesz csak beteg.
Melyek ezek a környezeti tényezők és miként működnek? Ez különösen a krónikus betegségek esetében lényeges, mivel ezek a kórképek rendszerint nem genetikai meghatározottság, hanem elsősorban környezeti hatásokra jönnek létre. A táplálkozás, az éghajlat, a fertőzések, a környezetszennyezés, életmód, dohányzás, alkohol fogyasztás mind hatnak az idült betegségek kialakulására és lefolyására. A környezetszennyezés az iparosodás előrehaladásával egyre súlyosabbá vált, és kiderült, hogy a szennyező anyagok komoly befolyást gyakorolnak a szervezetünkre. Ezek közül különös fontosságúak azok a molekulák (az angolszász irodalomban endocrine disruptor = ED), amelyek a hormonális rendszerre hatva, annak működését zavarják meg. Ebbe a csoportba számos olyan vegyület tartozik, amelyek a környezetünkben jelen vannak, elsősorban a vegyi és műanyag ipar termékei. Ftalátok parabén, biszfenolok, fémek találhatók különböző mezőgazdaságban, háztartásban, iparban használatos vegyszerekben, kozmetikumokban, fém és műanyag edényekben, minden lágy műanyagban (amelyeket például gépjármű és játék gyártás használ) sőt, még az ételeinkben is. Ezek a kémiai anyagok számos ponton szólnak bele a szervezetünk működésébe: a gyermekkori növekedés és fejlődés szenvedhet zavart, felnőtt korban idegrendszeri és immunológiai hatásokkal kell számolni, romlik a szaporodási képesség, gyakoribb a meddőség. A szennyező anyagok rendszerint a természetes hormonok működését zavarják meg, rendszerint úgy, hogy képesek a receptorához kapcsolódni vagy a jelátviteli utat befolyásolni.
Az immunrendszerre gyakorolt hatás sem hanyagolható el. ED hatására az immunrendszer aktivációs képessége szenved kárt, megváltozik az immunsejtek szaporodási képessége, a jelátvivő anyagok és a védekezését felelős ellenanyag termelés. A hatás két arcú. Vannak anyagok, amely kis adagban stimulálják, de nagyobb mennyiségben gátolják az immunműködést. Ennek következtében az ED-k hatásának klinikai következménye lehet immunrendszer gátolt működése, hiány, akár túlműködés is, amely autoimmun és allergiás betegségekben nyilvánul meg. A légúti allergiás betegségek a környezetszennyezéssel mutatnak összefüggést. Az autoimmun betegségek közül az 1-es típusú cukorbetegség az, amelyre vonatkozóan vannak adatok, hogy kapcsolatban vannak az ED-kel. A szisztémás autoimmun betegségek, mint a lupus és a reumatoid arthritis női dominanciát mutatnak, ami felveti az ösztrogének és ezáltal az ösztrogén szerű hatással rendelkező ED-k hatását.
Az ismereteink jelenleg erősen korlátozottak, így ezeket a gyógyításban még nem tudjuk felhasználni, de a jövőre nézve bíztató, ha minél többet tudunk meg a környezetszennyezés és a betegségek kialakulásáról. Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy egy tisztább környezetben kevesebb betegséggel kell számolni.
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés