Élvezzük a hosszú meleg őszt. Október közepén Pécsett 22 fok van és ragyogó napsütés. De hol marad az ősz? Egy kicsit még biztosan késni fog, mert az erre az évszakra jellemző betegségek még nem érkeztek meg a rendelőbe.
Egyáltalán, miért van, hogy egyes betegségek bizonyos évszakokban gyakran, máskor meg alig fordulnak elő? Számos a betegség összefüggésbe hozható az időjárás változás fizikai hatásaival. A fertőző gyomor-bélrendszeri betegségek a nyári időszakban gyakran fordulnak elő, mert a meleg idő kedvez olyan kórokozók elszaporodásának, mint a Salmonella vagy Staphylococcus esetleg Coli baktérium . Ezek a patogének hasmenéses bélhurutot okoznak. Az őszi és a téli időszak rendszerint a légúti vírusos fertőzéseknek kedvez. Ebben az időszakban az emberek jobban összezsúfolódnak zárt terekbe, amely a fertőzés átadásának kedvez. A szezonális allergiás betegségek nevükből fakadóan egy-egy évszakhoz kötöttek. Tavasszal a virágzó fák, nyáron a fű félék, ősszel a gazok pollenjeire alakul ki tüsszögés, köhögés, a szem könnyezése. A csípőtáji törések télen gyakoribbak, ami a csúszós utak miatt lehet.
Sok olyan betegség van, amelyek előfordulására, annak változására látszólag nincsen magyarázat: A nem fertőző betegségekre is jellemző a ciklusosság. A szívinfarktusok leggyakrabban januárban fordulnak elő, azon belül is elsősorban hétfőn és pénteken. A vérplazma fibrinogénje a véralvadás egyik fontos fehérjéje és a szívinfarktus egyik rizikó faktora. A téli hónapokban jóval magasabb, mint a nyári időszakban, minden bizonnyal hozzájárulva a szívinfarktus téli halmozódásához. Ugyan így a magas vérnyomás megjelenése vagy súlyosbodása is a téli hónapokra tehető. A pajzsmirigy túlműködése legsűrűbben nyáron következik be. A gyomor és nyombélfekély, főleg a vérzéssel vagy a bélfal kilyukadásával, perforációjával járó esetek, kora ősszel és tavasszal lépnek fel. A vakbélgyulladás szintén nyáron gyakoribb. A gyulladásos ízületi (arthritisek) és bélrendszeri (Crohn és Colitis ulcerosa) betegségek szintén kora ősszel és tavasszal jelennek meg vagy lesznek a szokottnál aktívabbak. Az ízületi kopás, az arthrosis miatt tavasszal fordulnak többen orvoshoz. A depresszió ősszel és késő tavasszal gyakoribb, az öngyilkossági szándék késő tavasszal halmozódik. Ezek a betegségek sokszor 1-2 héttel hamarabb kezdenek halmozódni, mint ahogy az évszak változása be szokott következni.
Látszólag misztikus az összefüggés az évszak és a betegségek megjelenése között, de a titok nyitja a szervezetünk hormonháztartásában és a vegetatív idegrendszer működésében van. A szervezetünk működése alkalmazkodik a környezet változásaihoz. Az egyes évszakokban más a külső hőmérséklet, a napsütéses vagy csapadékos órák száma, a nappalok és éjszakák aránya, a fizikai aktivitásunk. Ezekhez a változásokhoz a szervezetünk alkalmazkodik. A kulcs a hypothalamusban, az idegrendszer olyan központjában van, amely a vegetatív idegek (pl. a bolygóideg vagy a szimpatikus idegrendszer) vagy az agyalapi mirigyen keresztül a hormonális rendszer (pajzsmirigy, mellékvese és velő, nemi mirigyek) aktivitását szabályozza. Az ide befutó információk alapján a hypothalamus tervezi meg a megfelelő választ. Stresszhelyzetben, mint például fertőző betegség, baleset, sérülés, érzelmi stressz ez a központ aktiválja a mellékvesét. A külső hőmérséklet tartós változása a pajzsmirigy aktivitásnak változását idézi elő. Ez nyáron az alapanyagcsere csökkenéséhez, télen pedig a fokozódásához vezet, hogy a testhőmérsékletünk állandó legyen. Ez a rendszer befolyásolja a az immunrendszer működését is. Az idegrendszer nem csak figyeli a környezetét, de a ciklusos változásokat meg is jegyzi és megelőlegezi az alkalmazkodást. Ezért van, hogy a szervezetünk a különböző évszakokra másként reagál, illetve bizonyos változásokat előre tud, aminek következtében az egyes betegségek megjelenése időbeli változást mutat.
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés