A különböző online és nyomtatott médiában egyre gyakrabban találkozunk a fenti kérdéssel. Nagy számban jelennek hirdetések, hogy bizonyos panaszok és tünetek meglétekor laboratóriumi szűrővizsgálatok tisztázzák ezek eredetét. Az elmúlt másfél évben sokat írtam betegségekről, azok okairól, tüneteiről. Egy alkalommal, sem bátorítottam senkit, hogy pusztán ennek alapján végeztessen sokszor költséges vizsgálatokat. „Na de miért?”, kérdezné Ábel, a válasz pedig egyszerű.
Hiteles orvosként akkor lehet működni, ha a hozzánk forduló betegeknek valódi választ adunk a panaszaikra. Az orvosi gondolkodás első lépése a nagyon pontos kórtörténet felvétele amihez a fizikális vizsgálat társul. A legtöbb esetben ez után már határozott elképzelésünk van arra vonatkozóan, hogy mi lehet a hozzánk forduló ember problémája. Ezt a gondolatot erősítjük meg a kiválasztott laboratóriumi és képalkotó (röntgen, ultrahang, CT, MR) vizsgálatokkal. A kezdeti lépéseknél már el lehet rontani ezt a folyamatot, mert egy panasz vagy tünet leírása mögött számos ok állhat. A legtöbb vizsgálat online ajánlásában nagyon sok általános jelenség szerepel: fáradtság, gyengeség, alvászavar, hajhullás, puffadás, szívritmus zavar, ízületi fájdalom és még lehet sorolni. Mindegyik hátterében több tucat ok áll, ezért még akkor is kicsi a találati valószínűség, ha a leggyakoribb kórokokra szűrünk a laboratóriumi vizsgálatokkal.
Az orvossal való találkozás jelentőségét jól érzékelteti az alábbi történet, amely nagyon sokszor ismétlődik a rendelőben. A rendelést felkeresi egy középkorú beteg, akinek évtizedek óta van autoimmun betegsége*. A panaszok megbeszélése során sok olyan problémát említett, amelyeket nagyon nehezen lehetett jól körülírni: fáradtság, testszerte jelentkező fájdalom, a koncentráció és a memória zavara, rossz éjszakai alvás. Az eddig leleteinek áttekintésekor olyan eredményeket találni, amelyek az alapbetegségével ugyan összefüggtek, de nem magyarázták a panaszok intenzitását, a közelmúltban megélt romlást. Beszélgetni kezdtünk az eddigi gyógyszeres kezelésekről, azok sikertelenségéről, hasznosságáról. Ennek kapcsán erős szorongást lehetett érezni, a beteg szinte minden gyógyszeres kezelésben talált kifogásolni valót. Ezen a ponton kérdeztem rá, hogy a hangulata mennyire nyomott és mennyire érzi magát feszültnek. Innét kezdve viszont teljesen megváltozott a beszélgetés fonala, és hangulata. Nagyon gyorsan kiderült, hogy az elmúlt években sok stressz érte, amelyeket nem tudott feldolgozni, érzi, hogy feszültséget okoz. A beszélgetés vége az lett, hogy megbeszéltük, először ezt a lelki hátteret igyekszik rendezni orvosi segítséggel, majd ezután még egyszer áttekintjük a betegségét, és döntünk, hogy egyáltalán kell-e kezelés, ha igen milyen formában. Úgy váltunk el, hogy a beteg is szemmel láthatóan megkönnyebbült, mert nem kapott új gyógyszert, nem kell további, felesleges vizsgálatokra mennie. Pedig könnyen előfordulhatott volna, hogy a panaszok alapján kitalálunk egy sor laboratóriumi vizsgálatot, adatunk gyógyszereket, de értelmetlenül, nem megoldva a beteg valódi problémáját.
Persze sokszor előfordul, hogy nem lehet kitérni az elől, hogy ne értékeljek kóros laboratóriumi értékeket. Ilyenkor szinte mindig azt a kiábrándító választ kell adnom, hogy személyes találkozás hosszabb beszélgetés, fizikális vizsgálat kell, hogy az ember ítélkezni tudjon. Ismét konkrét példával szemléltetve ezt a problémát*: Gyakran mérik meg az izmok károsodását mutató kreatin kináz (CK) értéket. A betegeim sokszor kérdezik, hogy ennek emelkedése baj-e. A válasz az, hogy tudni kell mi történt. Mert egyszerű izommunka vagy koleszterin csökkentő gyógyszerek is megemelik, magasabb az érték izomgyulladásban, de vannak veleszületett izombetegségek, ahol az érték ugyan magasabb, de nem igényel beavatkozást. Így ez az egy laboreltérés legalább egy tucat kérdést eredményez: Milyen fizikai aktivitás történt? Milyen gyógyszereket szed? Ezeket mióta? Van-e izomfájdalom? Van-e izomgyengeség? Milyen más belgyógyászati vagy neurológiai betegségek vannak? A beteget meg kell vizsgálni, milyen az izomtömeg, az izomerő, van-e bármiféle érzékenység az izomzatban.
A különböző szűrővizsgálatoknak van értelme, de konkrét panasz vagy tünet esetén mindig javaslom orvosi közreműködés igénybevételét, hogy a legszükségesebb és legmegfelelőbb választ adó vizsgálatok kerüljenek elvégzésre.
*A leírt esetek valós adatokon alapulnak, de az adat- és személyiségvédelem miatt stilizálva kerültek bemutatásra.
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés