Ezt a kérdést nagyon sokszor teszik fel nekem a betegeim. A háttérben sokszor az áll, hogy megjelennek cikkek, főleg internetes portálokon, hogy azonosítottak egy gént, egy vírust esetleg baktériumot, amely az immunológiai eredetű betegségekért lehet felelős vagy a szervezetünkben található mikrobák, az úgynevezett mikrobiom okoz betegséget. A dolog nem ilyen egyszerű. Ha egy tényező lenne felelős a betegségek kialakulásáért, akkor könnyen lehetne gyógyírt találni.
Az első kérdés az örökletesség. Tudjuk, hogy az immunrendszer nem megfelelő működése egyes családokon belül gyakoribb. Immunhiány, autoimmun vagy immunmediált betegség, esetleg rákos megbetegedések alakulnak ki. A családtagok azonban nem ugyan abban a betegségben szenvednek, csak az immunbetegségekre való fogékonyság öröklődik, illetve a betegség súlyossága is eltérő. Van egy-egy gén, amit azonosítottak, mint a HL-B27, amely a Bechterew kórra jellemző, vagy a HLA-DR4, amely gyakran fordul elő rheumatoid arthritises betegekben. Ezek azonban nem jelentenek betegséget, ha jelen vannak a kórkép kialakulásának a valószínűsége megnő, de nem biztos, hogy megjelenik. Az immunológiai betegségek kialakulását sok gén együttműködése határozza meg, ezért a betegségek klinikailag nagyon sokszínűek, nincsen két egyforma eset.
A környezeti hatás szintén nagyon fontos. Az egypetéjű ikrek DNS-e születéskor gyakorlatilag egyforma, tehát egy betegség irányában az örökletes fogékonyságban nincsen eltérés. Azonban egy ikerpár két tagja nem lesz biztosan beteg egyszerre. Lupusnál figyelték meg, hogy ha egymástól távol élnek az ikrek, akkor 30-40% esély van arra, hogy az ikerpár mindkét tagja beteg lesz, ha egy földrajzi régióban, akkor a valószínűség 60-70%, de még így sem 100%. Egy betegség kialakulását számos tényező befolyásolja, amelyek a környezetünkben fordulnak elő. Táplálkozás, élet és munkakörülmények, az évi napsütéses órák száma, a gyermekkorban elszenvedett fertőző betegségek, gyógyszerszedés mind-mind hatnak a betegségek kialakulására, lefolyására. Vannak tényezők, amiket sikerült azonosítani. A vírusfertőzések közül az Ebstein-Barr és a citomegalovírus fertőzést szerepét vizsgálták a legtöbbször. Mindkét vírus a mononucleosis infectiosa nevű betegséget okozza. A vírusok genetikai anyaga képes beépülni az emberi DNS-be. A legtöbb esetben már nincsen hosszú távú hatásuk a szervezetre, de a fogékony emberekben kóros immunválasz alakul ki, amely betegséghez vezet. Sőt, maga a vírus is képes olyan szabályozó fehérjék termelésére, amelyek a gyulladásos reakciókat fokozzák. A legtöbb autoimmun betegségben a DNS, az RNS, valamint a kapcsolt fehérjék ellen termelődik antitest, amelyek a DNS-RNS-fehérje átírásban szerepet játszó enzimek, szabályozó fehérjék. Az immunmediált kórképekben (rheumatoid arthritis, vasculitisek, spondyloarthritisek, psoriasis) szintén előfordulhatnak autoantitestek, de ezek más enzimekhez, fehérjékhez kapcsolódnak. A rheumatoid arthritisben igen gyakori a ciklikus citrullinált peptidek elleni autoantitest. Ezek olyan ellenanyagok, amelyek a saját, módosított fehérjéinkhez kapcsolódnak. A módosítást egy enzim végzi (PADI), amely a fehérjékben találhatók aminosavról, az argininról hasít le egy ammónia molekulát, amely így citrullinná alakul. Az átalakítást végző enzim jelen van a baktériumokban, többek között a szájüregben megtelepedő Porphyromonas gingivalisban. A baktérium a legtöbb rheumatoid arthritisben szenvedő beteg szájüregében jelen van, elképzelhető, hogy a betegség elindításában jelen van.
A testünkben jelen lévő baktériumok és egyéb paraziták képezik azt a mikrobiológiai környezetet, amelyben élünk. Ezt mikorbiomnak nevezzük. A mikrobiom szerepet játszik sok betegség kialakulásában. Az elhízás, cukorbetegség, idegrendszeri kórképek, immunbetegségek hozhatók összefüggésbe elsősorban a baktérium flórával. Széklet átültetése egyik emberből a másikban, befolyásolja ezeknek a betegségeknek a lezajlását. Sok betegem olvassa és kérdezi, ha baktérium okozza a betegséget, akkor az antibiotikum miért nem hatásos? Ezért, mert ezek a mikrobák velünk élnek, antibiotikummel nem irthatók ki, illetve a szervezet ezt követően ismét befogadja, visszaköltöznek. Az ismereteink a mikrobiom összetételére, működésére vonatkozóan még nagyon hiányosak, ezért ennek jellegű klinikai vizsgálata vagy célzott módosítása még nem lehetséges.
Az immunológiai betegségek kialakulásához szükséges genetikai meghatározottság, valamint olyan környezeti hatások kellenek, amelyek a fogékony emberben immunológiai folyamatokat indítanak el. Az ismereteink ezen a területen még elég szegényesek, ezért nem állnak rendelkezésre olyan gyógymódok, amelyek a betegség eredetét gyógyítják. A kezelés fő vonalát a gyulladáscsökkentés és az immunmoduláció, az immunológiai folyamatok befolyásolása jelenti.
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot <a href=”http://immunologus.hu/kapcsolat/”>rendelésünkre</a>!