Mi az újdonság az allergológiában?
Ami nagyon izgalmas, és igazán erre eddig nem volt válasz, hogy melyik életkorban alakulnak ki az allergiás, köztük a táplálékokra adott allergiás kórképek. Az elmúlt évek bizonyosodott be igazán, hogy a táplálék allergia nagy valószínűséggel gyermekkorban alakul ki, felnőtteknél új keletű táplálék allergia nagyon ritka. Több tucat vizsgálat írta le, hogy a kis gyermekeknél, az allergia előfordulása 10-12% is lehet egy éves kor körül. Gyermekeknél tej, tojás, szója a leggyakoribb allergén. Ezek nagy részét a gyermekek a serdülőkor idejére kinövik, a panaszok megszűnnek. Az esetek kis részében azonban az ekkor szerzett allergiás túlérzékenység megmarad felnőttkorban is. Ekkor már a legtöbb allergiát a földimogyoró, a mogyoró félék, a halak és a kagyló okozza.
A másik jelentős felfedezés, hogy miként allergizálódunk. A szájon keresztül elfogyasztott táplálék szinte mindig toleranciát alakít ki, ami azt jelenti, hogy a szervezet elfogadja, megtanulja, hogy ne reagáljon az adott táplálék elfogyasztására gyulladással. Akkor mégis mi történik? Úgy tűnik, hogy a bőrre került és a belélegzett allergének (elsősorban idegen növény vagy állati fehérjék) azok, amelyek az allergia kiváltásáért felelős IgE típusú ellenanyag termeléséhez vezet. A táplálék specifikus IgE ezt követően a keringéssel jut el a bélbe, ahol a hízósejtekhez kapcsolódik. Ha ezt követően elfogyasztjuk az allergiát okozó táplálékot, kialakulnak az allergiás panaszok: csalánkiütés, köhögés, fulladás, hasi panaszok, súlyos esetben vérnyomás eséssel járó sokkos állapot. Ez az oka annak, hogy a táplélék allergia az esetek több, mint 90%-ában társul légúti vagy szemészeti allergiás panaszokkal és tünetekkel.
Azt is sokan vizsgálták, hogy az allergénekre adott immunológiai válasz hogyan alakul. Akiknek allergiás panaszaik vannak, azoknál az allergiáért felelős IgE termelődik. Akiknél nincsen allergia, azoknál az IgE helyett, IgG jelenik meg a vérben. Az IgG szerepe eddig nem volt világos. Sokan jelentőséget tulajdonítottak az IgG jelenlétének, mintegy betegségként kezelve, de ma már egyre világosabb, hogy ez az antitest inkább védő szerepű, betegség kialakításában nincsen szerepe. Az allergiás betegek immunterápiája során az IgE termelést IgG váltja fel, amely a gyógyulást jelzi.
A betegség megállapításában a jó kórtörténet segíti a legtöbbet. Meg kell próbálni azonosítani, hogy melyik az a táplálék, amely panaszokat okoz. A bőrteszt és a vérből a táplálék specifikus IgE meghatározása a szervezet túlérzékenységét mutatja ki egy-egy táplálék ellen. Akkor van értelme elvégezni ezeket a vizsgálatokat, ha már nagyjából azonosítani lehetett ezt a kört, amelyből az ellergiát okozó étel kikerül. Tekintettel a gyakori keresztreakciókra, ha a betegnek szem és légúti panaszai vagy tünetei vannak, tesztelni kell a légúti allergénekkel szembeni szenzitizációt is. Új lehetőség a komponens-alapú vizsgálat. Nagyon sok esetben tudjuk, hogy melyik molekula, melyik része váltja ki az allergiás reakciót. Ez megadja azt is, hogy keresztallergia során melyik az a közös vagy nagyon hasonló fehérje, amely allergizál. A konkrét allergén ismerete lehetővé teszi a specifikus immunterápia elindítását. Ma már lehetőség van, elsősorban a légúti allergénekkel szemben azonmosított allergének esetén, hogy a tüneti kezelés mellett deszenzitizáljunk, azaz allergén tartós adásával, az allergiás reakciót kioltsuk, tartós gyógyulást hozzunk létre.
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés