Az emberi gyomor- és bélrendszer nagy számú különböző baktériumot tartalmaz. Ezeket a mikrobákat együttes néven mikorbiomnak nevezzük, és nélkülük az élet nem lenne lehetséges. A mikrobiom biztosítja azt a környezetet, amelyben az emésztés és a táplálékok felszívása a leghatékonyabban végbemegy, részt vesz a kórokozók elleni védelemben. Azonban a bélflóra közreműködik számos betegség kialakulásában is. A fekélyes vastagbélgyulladás vagy a Crohn betegség a mikrobiom közreműködése nélkül nem alakul ki, de a mikorbiomnak szerepet tulajdonítanak a kettes típusú cukorbetegség, az elhízás és az autoimmun betegségek kialakulásában is. Régóta tudjuk, hogy a mikrobiom összetételét az antibiotikumok képesek megváltoztatni és ez betegségbe is torkollhat. Antibiotikus kezelés kedvez egyes baktériumok, így a C. difficile szaporodásának, amely toxinja révén súlyos fekélyes álhártyás vastagbélgyulladás kialakulásához vezet. Ez akár életet veszélyeztető állapot is lehet, ezért kezelésében antibiotikumokat alkalmazunk, valamint végső esetben székletátültetéshez is folyamodhatunk.
A Nature természettudományos folyóirat legfrisebb számában forradalmi cikket közöltek arról, hogy a bélbaktériumok összetételét nem csak az antibiotikumok, hanem még nagyon sok más gyógyszer is befolyásolni tudja. Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium kutatói 1079 különböző gyógyszernek 38 féle baktérium növekedésére gyakorolt hatását vizsgálták. A gyógyszerek közül 156 volt, amelyet a baktériumok szaporodásának gátlására (antibiotikumok) vagy ezek elölésére (antisepticumok) alkalmaztak. Az nem volt meglepetés, hogy az antibakteriális szerek a bakériumok szaporodását gátolták. A fennmaradó 923 szerből azonban további 250 befolyásolta a bélbaktériumok növekedését. Ezek között voltak olyan gyógyszerek, amelyeket gyakran alkalmazunk a cukorbetegség, magas vérnyomás kezelésében, a pszichiátriában, vagy a gyomorsav termelés csökkentésére.
Az, hogy nem csak az antibiotikumok befolyásolják a bélflóra összetételét elég aggasztó felfedezésnek tűnik, mert ezeknek a gyógyszereknek nagy részét évekig vagy akár évtizedekig szedik az emberek, és úgy tűnik, hogy számolnunk kell sok, eddig nem ismert hatásukkal. Mindezen túl, a gyógyszerek egymásra hatása is új kérdéseket vet fel, mivel az antibiotikum rezisztenciáért felelős mikrobiális gének, úgy tűnnek, hogy hatásosak a nem antibiotikum típusú gyógyszerek elleni rezisztencia kialakulásáért.
A felismerésnek azonban lehetnek pozitív következményei is. Ezeknek a gyógyszereknek a mikrobiomra gyakorolt befolyásuk, mélyebben befolyásolhatja az emberi szervezet működését, mint ahogyan eddig gondoltuk. Ennek kiaknázása lehetőséget ad új kezelési elvek kidolgozására, mivel a mikrobiom összetételének megváltoztatása egy lehetséges jövőbeni kezelési mód, amelyre a fentiek szerint már nem csak az antibiotikumok képesek.