Manapság nagy divatja van a különböző étrendeknek. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a táplálkozásunk az egyedüli felelős sok betegség kialalkulásáért. Az valóban igaz, hogy vannak jól körülírt állapotok, amelyek kiváltásáért bizonyos táplálék összetevők a felelősek. A különböző táplálék allergiák (pl. tejfehérje) az immunrendszer specifikus válaszát váltják ki, amit az immunglobulin E termelése jellemez. Az allergén fehérje elfogyasztása jellegzetes panaszokat tüneteket vált ki, leggyakrabban csalánkiütést, orrfolyást, asthmas rohamot vagy hasmenést. A lisztérzékenységet a glutén fehérjéből keletkező toxikus fehérje darabok váltják ki. A vékonybélben okoz gyulladást, a bélbolyhok sorvadásával, felszívódási zavarral. Gyakran társul más autoimmun betegséggel, csontritkulással. A liszt nem glutén alkotórészei is kiválthatnak gyulladásos reakciót. Ilyen elváltozásokat gyanítanak idegrendszeri gyulladásos betegségek, a krónikus fáradtság szindróma, egyes mozgásszervi panaszok hátterében. A laktáz enzim elégtelensége laktóz intoleranciához vezet. Ez tejtermékek fogyasztása után, puffadással, hasi diszkomforttal, ritkán hasmenéssel jelentkezik. A különböző gyümölcscukrok, egy adott mennyiségnél többet fogyasztva szintén intolernaciát tudnak okozni. Ezeket a betegségeket a kiváltó táplálék megvonásával lehet gyógyítani. El kell kerülni az allergizáló fehérje fogyasztását, vagy a lisztet és az egyéb glutén tartalmú ételeket. Kerülni kell a tejtermékeket, a magas gyümölcstartalmú italokat, ételeket, figyelni kell az elfogyasztott mennyiséget.
Ezek a betegségek korábban is jelen voltak, de csak az elmúlt 1-2 évtizedben jelentek meg olyan vizsgálati lehetőségek, amelyek segítik a diagnózis felállítását, illetve az élelmiszer ipar kezdett olyan eljárásokat alkalmazni, hogy táplálékunk több panaszt okozó alkotórészt tartalmaz.
Valószínűleg ennek köszönhető, hogy sokan olyan esetben is elkezdik a speciális étrendet, amikor nem is igazolt betegség jelenléte, más problémában szenvednek vagy akár teljesen egészségesek.
Az egyik ilyen táplálkozási mód a glutén mentes étrend. Sokan hagyják el a glutént az étrendjükből, nem ritkán orvosi javaslatra, azt egészségtelennek tartva. Ez két okból helytelen. Egyrészt a glutén, önmagában nem kártékony, csak az arra fogékony emberekben vált ki betegséget. Másrészt a gluténmentes táplálkozás magában rejti az étkezés egyoldalúvá válását.
Az elmúlt években több közlemény is megjelent, hogy a gluténmentes táplálkozás mellett az emberi szervezetben nehézfémek halmozódnak fel. 2015-ben egy szokatlan arzén mérgezést írtak le egy betegnél. Egy 39 éves nőbeteg 8 éve glutén mentes étrenden élt, és hasmenés, álmatlanság, fejfájás, étvágytalanság, az ízérzés megváltozása valamint memóriazavar miatt kereste fel orvosát. A beteg vizeletében a szokásosnál mintegy 45 x magasabb arzén mennyiséget mértek. Az arzén kiűrítésével a problémái megszűntek. Az arzén forrása az étrendben szereplő rizs volt.
Szintén 2015-ben már 30 glutén mentes étrenden élő betegnél találtak magas higany szintet. A vérben a higany koncentráció közel négyszerese volt a normál étrendet tartókhoz képest.
Friss, 2018. februári közleményben az arzén és a higany mellett a kadmium és az ólom emberi szervezetben történő felhalmozódását kimutatták a glutén mentes étrendet tartók között.
A glutén mentes étrend mellett kialakuló nehézfém felhalmozódás oka egyelőre nem ismert. A gluténmentes táplálék források közül a rizs tartalmaz nagyobb mennyiségben higanyt, de vannak adatok, hogy a bélnyálkahártyában a gluténmentes étrend mellett csökken olyan fehérjék termelés, amelyek a nehézfémeket távol tartják a szervezettől.
Az biztos, hogy speciális étrendet annak kell tartani, akinek valamilyen igazolt betegsége van, de egészséges embernél az egyoldalú táplálkozás rejthet veszélyeket. A testi panaszok, tünetek hátterében mindig keressünk először betegséget, és csak utána válasszunk terápiát!
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés