A betegségek királya, a királyok betegsége. Évszázadok óta ismert kórkép, sok híres ember szenvedett köszvényben, gyakran ábrázolták a művészeti alkotásokon is, elsősorban festményeken. Annak ellenére, hogy régóta ismerjük, a mai napig is egy misztikus kórkép.
A betegség jelentkezhet heveny vagy krónikus ízületi gyulladás képében. Kialakulásában a magas húgysav szintnek van jelentősége, és emellett gyakran társul más anyagcsere betegséggel. A húgysav az ízületben és az ízület körüli lágyrészekben csapódik ki. Ha a húgysavszint a vérben változik, akkor a lerakódott húgysav visszaoldódik. A húgysavkristályokat azonban az immunrendszer falósejtjei bekebelezik. A felvett húgysav az immunrendszer sejtjeit aktiválja, és olyan gyulladást hoz létre, mintha bakteriális fertőzés érte volna a szervezetet (autoinflammatorikus szindróma).
A húgysav felhalmozódása több okból fakadhat. Egyrészt a szervezet képes többet termelni a szükségesnél, másrészt a kiválasztás nem tud lépést tartani a húgysav keletkezésével. A húgysav kiválasztás csökkenéséért a vese a felelős, de egyre több adat van a gyomor- bélrendszer elégtelen húgysavelválasztó képességének szerepéről is.
A betegség heveny formája kialakulhat hirtelen nagy fájdalommal, heves tünetekkel. Amennyiben az I. lábujj alapízületében lép fel podagranak nevezzük, de egyéb ízületek is érintettek lehetnek. A begyulladt ízület fájdalmas, duzzadt, felette a bőr kipirul. Sokszor nagyobb étkezés vagy alkoholfogyasztás provokálja a köszvényes rohamot.
A köszvény gyakran társul más anyagcsere betegséggel: elhízással, cukorbetegséggel, magas vérnyomással, zsíranyagcsere zavarral. A magas húgysav az érelmeszesedés és a következményes érszűkület egyik rizikófaktora.
Az idült ízületi gyulladás hátterében is állhat krónikus köszvény. A kis és a nagy ízületek egyaránt meg tudnak betegedni. A közelmúltban a gerincoszlop köszvényes gyulladását is sikerült egy speciáls CT vizsgálat segítségével kimutatni, amely egy új felfedezés, mivel ez az elváltozás eddig nem volt igazolható. Sok betegnél nem csak ízületek körül, hanem az inakban, ínhüvelyekben és a lágy részekben (pl. bőr) is lerakódik a húgysav úgynevezett tophusokat képezve.
A betegség diagnózisát egyértelműen fel lehet állítani, ha van lehetőség az ízületi folyadék eltávolítására és vizsgálatára. Az ízületi folyadékból polarizációs mikroszkóppal lehet kimutatni a húgysav kristályokat. Ezek a kristályok nem csak a gyulladt ízületben találhatók, hanem a nyugalomban lévő ízületből úgynevezett száraz punkció végzésével mutathatók ki. Ennek során kis mennyiségű sóoldatot juttatunk az ízületi résbe, amelyet visszaszívunk és az így kimosott húgysavkristályok láthatók mikroszkóp alatt.
Röntgen vizsgálat az ízületekben jellegzetes felmaródásokat (cystosus erosiok) mutat ki. Ezek a felritkulások éles szélűek, ezért különböznek a rheumatoid arthritisben kialakuló erosióktól, amelyek elmosott szélűek. DECT („dual energy CT”) vizsgálat a CT vizsgálat egy speciális formája, amely az ízületek körül lerakódott húgysavat képes kimutatni.
Az akut roham kezelésében a colchicin és a gyulladáscsökkentő szerek az elsődlegesek. A colchicin a fehérvérsejteknek a gyulladás területére történő vándorlását akadályozza meg. Mellékhatása hasmenés lehet, ezért az adagolása korlátozott. A nem szteroid gyulladáscsökkentők és súlyosabb esetben a szteroid gyógyszerek is jól csökkentik a fájdalmat és a gyulladást.
Hosszabb távon a húgysavszint csökkentése előzi meg a köszvényes ízületi károsodás kialakulását. A húgysav termelését purinszegény étrenddel lehet korlátozni. Kerülni kell a vörös húsokat, valamint a nagy mennyiségű étkezéseket és az alkohol fogyasztását. A húgysav kiválasztás fokozására (szulfinpirazon, benzbromaron) Magyarországon jelenleg nincsen elérhető gyógyszer. Azonban allopurinol vagy febuxostat alkamazásával olyan köztes anyagcseretermék képzését lehet fokozni, amely a vizelettel könnyebben kiválasztódik. A cél a húgysvszint csökkentése, köszvényes roham után 360 micromol/l érték alá, tophusok esetén 300 micromol/l alá.
Mivel a húgysavszint csökkentése javítja az érszűkület prognózisát, nem köszvényes betegnél is érdemes csökkenteni, javuljon a szív- és érrendszeri megbetegedés súlyossága, az ebből fakadó halálozás.
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés