Az vagy amit megeszel. Biztos? Mert amit megeszünk meglehetősen egyforma, de ami utána a gyomor- és bélrendszerben történik, nem tökéletesen egyforma minden emberben. A tápanyagok az egyes emberekben nem egyformán hasznosulnak, eltérők a következmények. A táplálkozásban inkább a széklet az, ami mindenkire jellemző. A széklet nagyon sok információt tartalmaz egészségi állapotunkról. A mennyisége, színe, állaga (lásd „Bristol stool scale”), szaga, kémhatása, összetétele sokat mond a hozzáértő ember számára. A széklet 75%-a víz, a fennmaradó szárazanyag 25-50%-át a mikrobákból származó biomassza képezi, amit mikrobiomnak hívunk.
De mit keresnek a baktériumok a székletben? A testünkben és annak felszínén rengeteg mikroba él. Ezek száma tízszerese azoknak a sejteknek, amelyekből az ember felépül. A mikrobák jelentős része nem gyakorol hatást a szervezetre, ezek a kommenzális baktériumok. Sok a kórokozó, de vannak olyan kapcsolatok is, amely során a szervezet és a baktérium együttműködése előnyös mindkét vagy egyik fél számára. Ez a utóbbira jó példa, hogy a szarvasmarhák a növényekben lévő cellulózt a bélbaktériumok celluláz enzimeinek segítségével tudja elhasítani, és ugyanígy az emberi emésztésben a bélbaktériumok jelentős szerepet játszanak. Az arány a semleges a kórokozó és a jótékony mikróbák között lényeges, elsősorban a kórokozók elszaporodását nem engedi a környezet, amelyben élnek.
Születésünkkor a bélrendszer üres, nincsenek benne baktériumok. Az első mikrobák a szülőcsatornából betelepülő tejsav termelő bacillusok (laktobacillusok). Ezek működnek közre az anyatej emésztésében, ezért az újszülött széklete világos, savanykás szagú. Ezt követően telepednek be, a környezetből további mikrobák. A bélfélóra kialakulása hosszú folyamat, eltarthat akár 6-7 éves korig. A megfelelő bélflóra nélkül jó immunválasz sincsen. A bélbaktériumok elengedhetetlenek a nyálkahártya immunrendszerének kialakulásához: steril körülmények között tartott kísérleti állatokban nem alakul ki megfelelően működő immunitás. A bélflóra és az immunrendszer egymást alakítja egészen 10-14 éves korig. Ennek az együttműködésnek a végeredménye az egyénre az ujjlenyothoz hasonlóa teljesen egyedi mikrobiom létrejötte. A kialakulást sok minden befolyásolja: a környezet amelyben élünk, a táplálkozás, az elszenvedett fertőző betegségek száma, az antibiotikumok használata. Ez utóbbi két tényező az, amelyeket sokszor felelőssé teszünk sok betegség kialakulásáért. Mivel túl tiszta környezetben élünk vagy gyorsan antibiotikumhoz fordulunk, kevesebb fertőzésen esünk át, amely negatívan hat a bélflóra és az immunrendszer fejlődésére.
Milyen betegségekben játszik szerepet a gyomor-bélrendszer mikrobiomja?
Nagyon összetett kérdés. Egyrészt tudjuk, hogy a mikrobiom kommunikál a szervezetünkkel. A bélbaktériumok befolyásolják a bélnyálkahártyában sok gén működését, de a hatásuk messze elér, többek között a központi idegrendszerig is. Egyre több betegség kialakulásában feltételezik, hogy a mikrobiomnak szerepe van. Az allergiás kórképek, a gyulladásos bélbetegség, autoimmun idegrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az elhízás, az autizmus, és a mentális kórképek hátterében írtak le összefüggés a bélbaktériumok és a betegség kialakulása között.
A széklet átültetés, mint gyógymód?
Jelenleg egyetlen egy kórkép esetében bevált módszer a mikrobiom újratelepítése. A Clostridium difficile egy olyan baktérium, amely béltraktus mikrobiom része. Normális esetben a mikrobiom lakói egymást ellenőrzés alatt tartják és nem engedik, hogy egy-egy baktrérium törzs elszaporodjon a másik rovására. Ez a kényes egyensúly azonban felborulhat fertőzések, de leggyakrabban antibiotikum (elsősorban klindamycin) használatát követően. Sokszor néhány hónap is kell a dysbacteriosis (a baktériumok arányának felborulása) kialakulásához, de végeredmény súlyos, véres hasmenés, amely hátterében a bélnyálkahártya elhalása, foltokban történő leválása (álhártyás bélgyulladás) áll. A betegség első lépésben antibiotikummal gyógyítható, de ez nem mindig sikeres. A nem reagáló esetekben a bél mikrobiom újraépítése a megoldás. Egészséges donor (rendszerint közeli hozzátartozó) székletéből készített baktérium oldatot kap a beteg gyomorszondán keresztül. Az így visszajuttatott baktériumok a vastagbélben megtelepednek és visszaszorítják a kórokozókat. A sokszor hetek óta fennálló hasmenés néhány óra vagy nap alatt rohamosan javulni kezd és hamar rendeződik a beteg állapota.
Lehet-e a mikrobiomon keresztül más betegségeket gyógyítani?
A C. difficile fertőzés miatt végzett széklet átültetés során észlelték, hogy egyes elsősorban immunológiai eredetű betegségek javulásnak indultak. Sclerosis multiplexben, gyulladásos bélbetegségben, ismeretlen eredetű székrekedésben, krónikus fáradtság szindrómában és autizmusban is írtak le már pozitív hatást. Ez azonban nem jelenti, hogy ezek a betegségek ezzel a beavatkozással minden esetben gyógyíthatók, hiszen az egyes betegségek sokszor szindrómák, ami azt jelenti, hogy habár a panaszok és a tünetek nagyon hasonlóak vagy egyformák, de az ok eltérő, így a kezelésre is eltérő a reakció.
Mit ígér a jövő?
Az ember folyamatos kapcsoltban van a környezetével. Ennek a kapcsolatnak egyik jelentős komponense a mikrobiom, amelyet mi is befolyásolni tudunk (elsősorban a táplálkozással, gyógyszerfogyasztással), de a viszonthatás miatt ránk is befolyást gyakorolnak a mikrobák. Ezért ennek a területnek a kutatásába jelentős energiát kell fektetni, mert sok betegség megoldását a gyógyszerek helyett a mikrobiom befolyásolása is jelentheti.
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés