A mozgásszervi fájdalommal járó betegségek egyik igen elhanyagolt területe a fibromyalgia. Ebben a betegségben, a vázrendszerben kiterjedt fájdalom jelentkezik, de az elvégzett radiológiai és laboratóriumi vizsgálatok gyakorlatilag nem mutatnak semmiféle eltérést. A betegek életét megnehezíti, hogy a hagyományos fájdalomcsillapító gyógyszerek és gyulladáscsökkentő szerek nem enyhítik a panaszokat, viszont nagyon sok mellékhatást okoznak. A fibromyalgiát gyakran kíséri alvászavar, az éjszakai pihenés után mindig fáradtan ébrednek a betegek. A szindrómához gyakran társulnak gyomor- és bélrendszeri panaszok is, irritabilis bél szindróma, amely hasi fájdalommal, székrekedéssel, hasmenéssel esetleg ezek váltakozásával jár.
A fibromyalgia kialakulásának pontos okát nem tudjuk. A fájdalomérzékelés változik meg, olyan ingerek, amelyek normális esetben nem okoznak panaszt, fájdalomérzetet váltanak ki. Emiatt az izmok az inak és az ízületi szalagok fájnak testszerte. A kóros folyamat egyrészt az izmok feszülését jelző receptorok túlérzékenységéből fakad, másrészt a központi idegrendszer reagál erősebben a megszokott ingerekre.
Gyakori betegség, amely inkább a nőket érinti. A betegségnek „látványos” tünete nincs, ezért gyakran alábecsülik a súlyosságát. Ennek ellenére a betegek által átélt fájdalom nagy fokú, az életminőséget súlyosan rontja.
Nincs olyan speciális vizsgálat, amely a diagnózis felállítását segíti, a kórtörténet és a fizikális vizsgálat alapján alakítható ki a vélemény:
Tetszerte kiterjedt fájdalom, fáradtság és alvászavar a vezető tünet. A fájdalom intenzitása akár egy napon belül is hullámzik. A betegek többnyire úgy érzik, mindenük fáj. Fáradtan ébrednek, a mindennapi tevékenység is nehezükre esik. Ennek ellenére maradandó károsodás, mozgáskorlátozottság nem alakul ki.
Egyéb tünetek is társulnak: fejfájás, koncentrálási nehezítettség, hangulatzavar, hasmenés/szorulás, hasfájás és alvászavar.
A betegvizsgálatnál olyan nyomásérzékeny pontok találhatók, amelyek gyakorlatilag mindig érintettek. Ezek rendszerint izmok tapadási felszínei (tarkó, nyak, váll, medenceöv, térd), amelyeket megtalálva felállítható a betegség diagnózisa. Megfelelő erővel nyomva ezeket a pontokat bárkinél fájdalmasak lennének, fibromyalgia fennállása esetén azonban gyenge nyomás is kifejezett fájdalommal jár.
Mivel a betegség kialakulását nem ismerjük, oki kezelés nincsen. Cél nem a teljes panaszmentesség, hanem a normál napi aktivitás, a jó életminőség fenntartása.
Mivel a fájdalom nem a „megszokott” módon van jelen, a szokványos fájdalomcsillapítók nem (vagy csak nagyon kevéssé) használnak. Bizonyos antidepresszáns gyógyszerek (pl. amitriptilin, venlafaxin) amellett, hogy a betegséggel gyakran társuló depressziót gyógyítják, jótékony hatással vannak a fibromyalgiában észlelhető fájdalomra is. Ez a hatás lassan alakul ki, így pár hónapig mindenképpen javasolt szedésük, szükség esetén fokozatosan emelve a dózist. Emellett egyéb a neuropathiak kezelésében használt gyógyszerek (pregabalin, gabapentin) is alkalmazhatók.
A kezelés gerincét a mozgásterápia jelenti. A betegek sokszor maguktól jönnek rá, hogy a folyamatos mozgás enyhíti a panaszokat. A rendszeres gyógytorna vagy akár kimerítő fizikai terhelés során a fájdalmas lágyrészek lazulnak, nyúlnak, az izmok erősödnek. Az izmok feszessége hozzájárul a fájdalomhoz, emiatt kezdetben sokan abbahagyják a gyakorlatokat, mert a fájdalom felerősödik. Megfelelő gyógytornász segítséggel megtanulhatók a helyes gyakorlatok, mozgásformák, amelyek segítségével hosszú távon jelentős fájdalomcsökkenés érhető el. A fájdalom és a fáradtság érzet csökkentésében hatékony a sport is (úszás, jóga, kerékpározás). A tornánál nagyon fontos a rendszeresség, inkább több részletben rövidebb ideig javasolt végezni.
Mindezek mellett a jó mentális kondíció fenntartása is lényeges a panaszok enyhítésében. Informálni a környezetében élőket a betegségről, arról, hogy bár látszólag nincs betegség, a fájdalom mégis a mindennapok része. Lefekvés előtt nem szabad alkoholt, kávét ill. teát fogyasztani, mivel ezek önmagukban is megzavarják az alvást. Az alvás előtt relaxáció segíthet, kerülni kell az intenzív hang és fényingereket. Szükség esetén pszichológus is segíthet (pl. viselkedésterápia). Csökkenteni kell a stresszhatásokat. Egészséges táplálkozás, túlsúly kerülése szintén segít a gyógyulásban.
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés