A magzat a méhen belül védett környezetben fejlődik. Az újszülött születés után azonnal nagyon sok mikrobával találkozik. A legelső baktériumokat a hüvelyben és a gáton élő flórából az édesanyától kapja mindenki. Ezek nem ártalmasok, az ember bőrén, a hüvelyben és a gyomor-bélrendszerben élő mikrobákról van szó. A kezdeti időszakban a fertőzések elleni védelmet az anyától kapott passzív folyamatok biztosítják. Még a méhen belüli fejlődés során a méhlepényen keresztül átlépő antitestek a magzatban hoznak létre immunitást mindazon kórokozókkal szemben, amelyekkel az anya az addigi életében találkozott. Ezt a védekezést folytatja a szoptatással a magzatba bejutott előtej (colostrum) és anyatej. A csecsemő immunrendszere a születés után szinte azonnal működni kezd, de teljes fejlettségét évek alatt éri el, és gyakorlatilag az élet végéig folyamatosan alkalmazkodik a külső és belső környezethez.
A szoptatás során mind az előtej, mind az anyatej összetétele az adott életkorhoz legszükségesebb alkotórészeket tartalmazza. Már a szülést követő első órában el kell kezdeni a szoptatást, és célszerű a csecsemő hat hónapos koráig folytatni. A colostrum nagy mennyiségben tartalmaz ellenanyagokat (antitesteket), amelyek mintegy 80-90%-a az IgA osztályhoz tartozik. Ezek az antitestek a nyálkahártya felszíneken akadályozzák meg a kórokozók behatolását. A második legnagyobb mennyiségű immunglobulin az IgM, amely a nyálkahártyák felszínén kisebb mennyiségben jelennek meg, de szintén jelentős szerepe van a patogének blokkolásában. Főleg az előtej tartalmaz nagy mennyiségben enzimeket és fehérjéket (lizozim, lactoferrin, lactoperoxidáz, α-lactalbumin, haptocorrin, oseoprotegerin…), amelyek a baktériumok és vírusok ellen közvetlenül hatnak, azok pusztulását okozzák vagy a nyálkahártyán való áthaladást gátolják.
A tejben sok hormon és növekedési faktor is található, amelyek a csecsemő gyomor- és bélrendszerének érését, fejlődését segítik, hozzájárulnak a kiegyensúlyozott anyagcseréhez. A nem fehérje összetevők közül a zsírok nem csak tápanyagok, hanem a kórokozók ellen is védenek, például a Giardia lamblia (protozoon) ellen hatásosak. A nukleinsavak és szénhidrátok az egészséges bélflóra kialakításában működnek közre.
Az anyatejben sejtes elemek is vannak. Ezek zömmel nagy (macrophagok) és kis falósejtek (neutrofil granulocyták), amelyek szintén a kórokozók elpusztításában működnek közre. Az anyatejjel bekerülnek a szervezetbe a bőrön lévő baktériumok is, amelyek a bélbaktériumok összetételére vannak hatással.
Az anyatej legfőbb feladata, hogy védelmet nyújtson a legelső életszakaszban a fertőzések ellen. A szoptatott újszülöttek és csecsemők gyomor- és bélrendszeri fertőzési ritkábbak, mit a mesterségesen tápláltaké. A középfül gyulladások is ritkábbak és jobb gyógyhajlamúak a kizárólagosan természetes úton táplált csecsemőknél. Ez a hatás még kifejezettebb a kis súllyal született és koraszülött újszülötteknél. Ezekben az esetekben a vérmérgezés (sepsis), a meningitis a nekrotizáló enterolcolitis gyakran halálos betegség. Az anyatej hatásosan csökkenti ezeknek az előfordulását. A fertőzéseken túlmenően úgy tűnik, hogy az anyatejes táplálás egyes autoimmun betegségek kialakulásának rizikóját csökkenti: 1-es típusú cukorbetegség, rheumatoid arthritis, cöliákia, gyulladásos bélbetegség (Crohn betegség és Colitis ulcerosa) egyaránt ritkább. Mindezeken túl az anyatejes csecsemőknél felnőttkorban az inzulin rezisztencia, a túlsúly és a 2-es típusú cukorbetegség sem gyakori összevetve az átlagnépességgel. Arra is vannak adatok, hogy az anyatejes táplálás esetén ritkábbak egyes gyermekkori rosszindulatú kórképek: az akut lymphoblastos leukaemia, a Hodgkin kór és a neuroblastoma esetében írtak le pozitív hatást.
A szoptatás alatt a gyógyszerek szedése mindig probléma. Az anyatejben az anya által bevett gyógyszerek mindig megjelennek, időnként koncentrálódnak. A gyógyszerszedés és a szoptatás megtervezését meghatározza az anya betegsége, a gyógyszer jellemzői (felszívódás, kiürülés, anyatejben való kiválasztódás mértéke), a gyógyszernek a csecsemő szervezetére gyakorolt hatása. Mindig javasoljuk az adott gyógyszer alkalmazási előiratának elolvasását, hogy mi a gyártó hivatalos álláspontja. A szoptató anya gyógyszeres kezelésének felépítése mindig egyedi, nagy szakértelmet kívánó feladat.
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!