Április a primer immundeficienciák hónapja. Ezen belűl is az április 22-29. közötti hét az immunhiányok tudatosságának a hete. Ez jó alkalom, hogy a társadalom szélesebb rétegei is megismerkedjenek a betegséggel, annak következményeivel, illetve a terápiás lehetőségekkel. A betegség nagy terhet ró az immunhiányban szenvedőkre, és a kezeléshez széles összefogás szükséges.
Mire kell figyelni?
Az immunrendszer valóban alulműködik bizonyos esetekben, nem is olyan ritkán. A hétköznapi gondolkodásban az immunhiányt a visszatérő fertőzésekkel szoktuk azonosítani. Ez valóban így is van.
Leggyakrabban a visszatérő (nem csak télen, hanem nyáron is jelentkező), elhúzódó, nehezen gyógyuló légúti fertőzésekkel társítjuk az immunhiányt. Legsűrűbben a légutak érintettek arcüreg gyulladás, hörghurut és tüdőgyulladás formájában.
Azonban az immunhiányoknak van egy másik, kevésbé nyilvánvaló oldala. A legtöbb betegnél gyakran társulnak autoimmun betegségek is (pl. lupus betegség, autoimmun pajzsmirigy betegség, bőrgyulladások), és az élet során a rák (elsősorban a lymphomák rizikója) 2-4 szeres az átlagnépességhez képest. Gyakran nem is a fertőző betegségek, hanem ezek a társuló kórkép hívja fel a figyelmet immunhiányra.
A gyakori fertőzések, az autoimmun gyulladás és a daganatos betegségekre való hajlam együtt járása jól tükrözi, hogy az immunrendszer diszfunkciója változatos képet tud létrehozni
Az immunhiányok egy része szerzett betegség, gondoljunk csak a HIV vírusra, amely az immunrendszer legyengítése révén okoz AIDS betegséget. Számos más vírus is képes az immunrendszer működését lassítani hosszabb-rövidebb ideig. Hasonló hatású rengeteg krónikus betegség (pl. cukorbetegség), baleset, égés, amelyek másodlagosan okoznak immunhiányt.
Sokszor mi magunk, orvosok gátoljuk az immunrendszer működését, hogy megakadályozzuk az átültetett szervek, szövetek kilökődését, csillapítsuk az autoimmun betegségekben a gyulladást.
Vannak azonban olyan állapotok, amelyekben az immunrendszerben olyan veleszületett hiba vagy hibák vannak, amelyek az immunrendszer alulműködéséhez vezetnek. Ezek az úgynevezett elsődleges (primer) immundefektusok, amelyek amiatt alakulnak ki, hogy egy-egy kulcsfontosságú fehérje működése változik meg vagy tűnik el a fehérjét kódoló gén megváltozása (mutációja) miatt.
Ezek a betegségek rendszerint súlyos, csecsemő vagy kora gyermekkorban megjelenő immundeficienciát okoznak.
A felnőttkori immunhiányokra az jellemző, hogy nem egy gén, hanem több gén módosulása okozza az immunrendszer alulműködését. Mivel több gén betegedhet meg, és ezek variációja nagy számú, gyakorlatilag nincsen két egyforma beteg.
Mindenki más és más panasszal keresi fel az orvost. Ebből ered a variabilis immunhiány elnevezés is. Az immunhiányok kivizsgálása immunológiai szakorvosi feladat. Összetettségéből fakadóan csak megfelelő laboratóriumi háttérrel és kellő tapasztalat birtokában lehet végezni.
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!