A mostani vírusos időszak sok aktualitást ad a nyomelem pótlást illetően. A nyomelemek ugyan nem gyógyítanak semmilyen vírusfertőzést, de a föld népességének közel kétharmada nyomelem hiányban szenved, ami viszont már okoz problémákat. Így a nyomelemek pótlása is létfontosságú az egészséges immunrendszer egészséges működéséhez.
Az emberi test sokféle elemből épül fel. Ezek egy része, úgymint a szén, az oxigén, a hidrogén, a nitrogén, a kén és a foszfor alkotják a legnagyobb részt. A nagyságrendet jellemzi, hogy test kétharmad részben vízből áll, és minden vízmolekula hidrogénből és oxigénből tevődik össze. Ezek az elemek kovalens kötésben alkotnak nagy molekulákat. Legfontosabbak a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok. A makroelemek hiánya elsősorban alultápláltság következménye, megfelelő étkezéssel pótolhatók. A félig-meddig makroelemek közé tartozik például a nátrium és kálium, amelyek főleg oldott állapotban vagy makromolekulákhoz kötve vannak jelen. Elsősorban a víz megkötése, az elektromos jelenségek kialakításában van szerepük.
A nyomelemek alig néhány tized százalékát teszik ki a szervezetünknek. Azonban ezek nélkül nem tudnánk életben maradni. A nyomelemek többféle biológiai funkciót látnak el: enzimek alkotórészei, részt vesznek az energiatermelésért felelős oxidációs és redukciós folyamatokban, molekulák, elsősorban fehérjék stabilitásáért felelősek, biológiai folyamatokat szabályoznak a génexpresszió vagy a membrántranszport befolyásolása révén.
A nyomelemek a WHO besorolása alapján a hatás szempontjából három csoportba tartoznak: eszenciális, feltehetően eszenciális valamint potenciálisan toxikus hatású de eszenciális nyomelemek lehetnek. A létfontosságú elemek közé a jód, a cink, a szelén, a réz, a molibdén, a mangán, kobalt és a króm tartozik. Szinte mindegyik nyomelem, az enzimek katalitikus részében helyezkedik el, részt vesznek a fehérjék szerkezetének stabilizálásában, a génátírást szabályozzák.
A cink a vas után a második legnagyobb mennyiségű nyomelemünk. Az emberi szervezet mintegy 2800 fehérjéje képes cinket kötni, amely a teljes fehérje készlet mintegy 10 %-a. Hiánya elsősorban bőr és nyálkahártya gyulladásokhoz vezet, gyakoriak a légúti fertőzések és a hasmenéssel járó bélrendszeri problémák. Gyermekkori hiánya a fejlődésben való elmaradáshoz vezet.
A réz elsősorban enzimek alkotórésze. Rézhiányban a csontvelő működése károsodik, alacsony lesz a fehérvérsejt és vérlemezke szám, vérszegénység jelentkezik. Gyermekekben a csontrendszer fejlődése károsodik.
A króm cukor tolerancia faktor, az anyagcsere szabályozásában vesz részt. Hiányállapota kóros glukóz toleranciához, fogyáshoz, megnövekedett vérzsírokhoz, romló alapanyagcserével jár. Az idegrendszer ébersége csökken krómhiányban.
A szelén antioxidáns, a pajzsmirigy hormon perifériás átalakulásában vesz részt (T4 – T3), csökkenti a rák kialakulását. Alacsony szelén szint izomfájdalmat, szívelégtelenséget, a körömágy kifehéredését okozza.
A mangán elsősorban enzimekben van jelen, amelyek az immunrendszer, a csont-, szénhidrát- és zsíranyagcserében és a reprodukcióban vesznek részt. Hiányában csökken a koleszterin, romlik a véralvadás, a haj vöröses színű lesz, dermatitis alakul ki. Gyermekek növekedése elmarad, károsodik a csontosodás.
A molibdén ez aminosavak anyagcseréjéért felelős enzimek része. Hiányában szapora szívverés és légzés, farkasvakság és foltos látáskiesés, idegrendszeri tünetek, amelyek irritabilitással indulnak, de zavartsággal, kómával végződnek.
A kobalt nem valódi nyomelem, a B12 vitamin része, a vérképzés faktora, hiányában súlyos vérszegénység, valamint idegrendszeri tünetek alakulnak ki.
A jód a pajzsmirigy hormon része, hiányában golyva, valamit pajzsmirigy alulműködés várható.
Az egyes nyomelemek hiánya mellett mindegyik nyomelem túladagolásának is megvannak a maguk tünetei. Szinte nincsen olyan szervrendszer, amely ne lenne érintett. Émelygés, hányinger, hányás, hasmenés, krónikus vesebetegség, bőr, nyálkahártya, idegrendszeri és szivproblémák alakulhatnak ki. Emiatt a pótlásra különös figyelmet kell fordítani.
Elsőként érdemes megmérni a mennyiségét azoknak a nyomelemeknek, amelyek meghatározására van módszer. Az is járható út, ha olyan anyagot mérünk, amely tartalmazza a nyomelemet. Ha a pajzsmirigy hormonok szintje megfelelő, akkor jódhiány nem valószínű. Ugyanígy, ha a vérképzés rendben van és a B12 vitamin szint is normális, B12 vitamin adása nem javasolt.
A cink, a szelén, a réz és a króm szintje mérhető. Ezért hiányállapotra utaló panaszok, tünetek esetén érdemes ezek vizsgálata, amit össze lehet kötni egyéb mérésekkel, mint például a D-vitamin szint meghatározása. Ha hiányállapot áll fent, akkor a pótlás elindítása javasolt. A nyomelemek hiánya elsősorban a csökkent külső bevitel következménye, mivel a növényi táplálékok a mezőgazdaság intenzív talajkihasználása miatt kevesebb nyomelemet tartalmaznak. A pótlás ilyenkor kiegyensúlyozott legyen, mert egy-egy nyomelem gátolhatja más nyomelemek felszívódását, biológiai hasznosulását. Izolált cinkpótlás például rontja a réz felszívódását. Amennyiben egy-egy nyomelem pótlását tervezzük, ennek időszakosnak kell lenni, hogy a köztes időszakban a többi nyomelem felszívódását segítsük. A cink napi 15 mg adása például hasznos ősszel vagy tavasszal azoknál a betegeknél, akiknél visszatérő légúti fertőzések vannak. Önmagában cinket adni az év 12 hónapjában viszont nem szerencsés, mert másodlagos hiányállapotok jöhetnek létre. Általában a nyomelem pótlást az én gyakorlatomban periódusosan, meghatározott ideig alkalmazzuk, hogy a túladagolást is elkerüljük, illetve mérjük a nyomelem szintjét a vérben, hogy a túladagolást elkerüljük.
Betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!