Világszerte a koronavírus fertőzés ellen, egyelőre a leghatékonyabb védekezési mód a fertőzés terjedésének lassítása, amit mindenhol az emberek mozgásának csökkentésével értek el. A kisebb fizikai aktivitásnak azonban jól mérhető következményei vannak még az egészséges emberi szervezetben is. Romlik a fizikai és mentális egészség, nő a betegség specifikus és teljes halálozás is. Az ülő életmód anyagcsere következményeit nehéz ellensúlyozni. Még a rendszeresen végzett sport sem védi ki az immobolizáció hatásait. Testünk alkalmazkodik, mitöbb ragaszkodik az alapvető anyagcsere folyamatokhoz. A rendszeres mozgás önmagában is gyógyszer, erről már korábban is írtam.
Habár nem tűnik úgy, hogy a koronavírus fertőzés jobban érintené a reumatológiai betegeket, de az alapbetegség és a gyógyszeres kezelés miatt a fertőzésekre fogékonyabbak, mint az átlag ember. Ezért ezek a betegek az átlagnál jobban betartják a szabályokat, többet vannak otthona pandémia idején. Pedig a mozgásszegény, elsősorban ülő életmód különösen jellemző a reumatológiai betegekre. A Nature Rewievs Immunology ennek a következményeit taglalja legfrisebb cikkében.
Ez jóval több, mint ami az átlag népességénél előfordul. Rheumatoid arthritisben mérhető következmény a nagyobb betegség aktivitás (fájdalom és mozgáskorlátozottság), valamint a cardiometabolikus rizikófaktorok súlyosbodása, nő a túlsúly, csökken az inzulin rezisztencia. A szív- érrendszeri halálozás pedig vezető ok a reumatológiai betegeknél.
A reumatológiai betegségek gyógyításában sokáig az ágynyugalom volt az egyik leggyakrabban alkalmazott kezelés. Valóban, az ízületek nyugalomba helyezése a gyulladás aktív szakaszában, az izomgyulladást kísérő gyengeség miatt az ágynyugalom logikus beavatkozás, de mára már nyilvánvalóvá vált, hogy a mozgás elengedhetetlen része nem csak a gyulladásos, hanem a degeneratív mozgásszervi betegségeknek. A gyógyulás gyorsabb, teljesebb, az gyógyszerigény jelentősen csökkenhet. Ez nem csak a betegségek mozgásszervi részere érvényes, hanem az egész betegségre kórképtől függetlenül.
Ennek tükrében különösen fontos, hogy most nagy figyelmet fordítsunk a reumatológiai betegek mozgására. A szabályok alapvetően nem különböznek az egészséges emberekre vonatkozóktól. Aki eddig nem mozgott és a betegsége nem aktív, lassan építse fel a terhelést, ha lehetséges kérje szakember, gyógytornász vagy edző segítségét. Akiknél már tartós mozgásszervi elváltozások vannak vagy a betegségük aktív, nem tudnak aktív gyakorlatokat végezni. Ezekben az esetekben a „mozogj és ülj kevesebbet” módszer lehet a megoldás. Ez hasznos a mozgásszervek számára, de javítja az anyagcserét, csökkenti az inzulin rezisztenciát, a vérnyomást, javítja a szénhidrát anyagcserét. Akinek van okos telefonja, használhat olyan applikációt, amely meghatározott időnkét jelez, hogy ideje felkelni.
Ezek a megfontolások „békidőben” is megfontolásra érdemesek. Akár beteg valaki, akár nem, a mozgás összességében hozzájárul a testi és a lelki egészséghez.
Betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés