A legutóbb a vegán és a vegetáriánus étrend arthritisre gyakorolt hatásáról írtam. Az ilyen típusú étrend, habár nem gyógyító erejű, mégis előnyös az ízületi gyulladásban szenvedő betegek részére.
A táplálkozással összefüggő betegségek kialakulása és gyógyítása nem orvosi kérdés. A „titok” az emberi fejlődésben rejlik. Őseink ezer évekkel ezelőtt nagyon meg kellett, hogy dolgozzanak a napi betevőért. Egy család több tíz hektárt kellett, hogy bebarangoljon ahhoz, hogy elegendő élelmiszert gyűjtsön. Hús nagyon ritkán került az asztalra, nem napi, de még heti rendszerességgel sem. Az alapanyagok feldolgozottsága sem volt olyan magas, mit napjainkban, a mezőgazdaság és ipar fejlődésével megnőtt az élelmiszerek mennyisége, elérhetősége, valamint a finomított tápanyagok megváltoztatták a táplálékok hasznosulását. Így el is értünk a két fő problémához: Az egyik a mozgáshiány, a másik a fokozott kalóriabevitel és megváltozott tápanyag összetétel. Az éhezésről már régóta tudjuk, hogy sokban befolyásolja az egészségi állapotot. A tartós kalória és tápanyag bevitel persze kóros soványsághoz vezet, végső soron betegséghez, halálhoz.
Az első megfigyeléseket rágcsálókon végezték. Az egerek és a patkányok nappal alszanak, éjjel aktívak. A táplálékfelvétel néhány órára korlátozódik, amit hosszabb, mintegy 20 órás éhezés követ. A táplálkozás alatt az anyagcsere a cukor égetésére áll be, de az éhezési időszakban a zsírszövetből zsírsavak szabadulnak fel, amelyek a májban ketontestekké alakulnak át. 8-12 óra éhezés után az emberi szervezetben is mérhető a ketontestek jelenléte, a legnagyobb mennyiséget 24 óra alatt érik el. Ezek inzulin és cukor hiányában energiával látják el a testünket, főleg az idegrendszert és az izmokat. Ez az időszak előnyös a szervezetnek, ilyenkor a sejtek regenerálódnak, védekeznek az oxidatív és anyagcsere stressz ellen, eltávolítják a károsodott molekulákat. Az éhezés gyulladáscsökkentő hatású. Ezzel szemben a táplálkozási időszakban a gyulladás fokozódik, cserében a szövetek fejlődnek, alkalmazkodnak a környezethez. A táplálkozás és az éhezés kényes egyensúlyban kell, hogy legyen, ennek optimális aránya évmilliók alatt fejlődött kis az emberben. Mi ezt az egyensúlyt a napi háromszori étkezéssel mind mennyiségi, mind minőségi túlkinálat révén felrúgtuk, minden bizonnyal hozzájárulva a civilizációs betegségek kialakulásához.
Melyek a legelterjedtebb étrendek, amelyek a táplálék bevitelt korlátozzák? Az egyik leggyakoribb az 5:2 séma, azaz hetente 2 nap éhezés és 5 nap táplálkozás. A másik a napszakhoz kötött éhezés, 8 óra étkezést 16 óra koplalás követi. A koplalás alatt az emberi széndioxid termelés mérhetőn csökken, amely a hatékonyabb energiafelhasználást jelzi, a ketontestek képzése az anyagcsere szabályozókban okoz pozitív változást. A hatás nem pusztán a testsúlycsökkenésen keresztül jön létre, a testzsír összetétel megváltozik, a hasi zsír mennyisége csökken, valamint kimutatható a vércukor szabályozás, a vérnyomás, pulsus, a terhelhetőség javulása is. A stressztűrő képesség javul, a gyulladásos folyamatok gátlódnak, a regeneráció és a szervezet ellenálló képessége fokozódik.
Rágcsálókban a másnaponkénti étkezés, 80%-kel növeli az élettartamot, az elhízás pedig megrövidíti. Ez a megfigyelés természetesen nem egyforma minden fajban, valamint az egyedi genetikai tulajdonságok, a nem, életkor és az étrend típusa jelentősen befolyásolja, de akkor is jelzi a táplálkozás hatását az élettartamra, betegségre, egészségre. Emberben az intermittáló éhezés segít az elhízás, az inzulin rezisztencia, a dyslipidaemia, a magas vérnyomás és a gyulladásos betegségek leküzdésében. Az arthritisek gyógyításában itt tud segíteni a vegán vagy vegetáriánus étrend, a kalória és a húsfogyasztás gyulladáscsökkentő hatású. Állatkísérletekben a másnaponkénti táplálkozás csökkenti a daganatok képződését valamint lassítja az indukált daganatok fejlődését. Nagy valószínűséggel a koplalás a sejtek stressztűrő képességének fokozosáa révén véd a rosszindulatú betegséggel szemben. Emberben számos dagantféleségben vizsgálják a rákkialakulás valamint a kezelés sikeressége és a táplálkozás összefüggését, talán a közeljövőben lesz klinikai következtetés is. A túlsúlyos betegek asthmaja fogyással javulni szokott, kevésbé erősek a tünetek, illetve a gyógyszeres kezelés hatásossága is javul. Az idegrendsezri betegségek közül a sclerosis multiplex, az Alzheimer kór és a Parkinson betegség, amely az intermittáló éhezés hatására javulni tud. A műtétek előtti éhezés javítja a sebészi beavatkozások kimenetelét, akárcsak a traumás fej és gerincsérülésekét. Az intermittáló koplalás nem csak betegségben előnyös, egészséges embernél is javul a testösszetétel, az egyensúly, a koordináció, a gondolkodás és a memória.
Azt való igaz, hogy a legtöbb megfigyelést állatkísérletekben tették, az emberi vizsgálatok még nagyon gyerekcipőben járnak. Ami azonban bizonyos, hogy a napi 3x étkezés és köztes nassolások mindenképpen károsak az életkilátásokra és az egészségre. Az alternáló táplálkozás bevezetése okoz negatív következményeket is, az éhségérzet, az inmgerlékenység és a koncentráció képesség romlik, de ez egy hónap alatt eltűnik, a szervezet alkalmazkodik a megváltozott táplálkozási szokásokhoz.
Referencia: Cabo et al.: Effects of Intermittent Fasting on Health, Ageing and Disease. N Engl J Med 381;126, 2019.
Betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!