Cikkreferátum:Lesho EP, Laguio-Vila M: The Slow-Motion Catastrophe of Antimicrobial Resistance and Practical Interventions for All Prescribers. 2019;94(6):1040-1047. doi: 10.1016/j.mayocp.2018.11.005.
Sir Alexander Fleming 1928-ban egy véletlen folyamán fedezte fel a penicillint, az első antibiotikumot. Azóta az antibiotikumok fejlesztése és gyártása külön iparággá vált, de ma már a legújabb antibiotikumokkal szemben is ellenálló baktériumok élnek a földön. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincsen gyógyszer amire érzékenyek lennének, elpusztítani csak fizikailag lehetségesek, csak a kórházi osztályok, klinikák épületének lebontásával és újak építésével lehet kiirtani őket. A terápia ellenálló fertőzések meghosszabbítják a kórházi tartózkodást, további kezelésekhez vezetnek, növelik a halálozást, magasan felszerelt ápolási egységek kialakítását igénylik, így jelentősen megnövelik a gyógyítás költségeit. De hogyan jutottunk el idáig? Erről a témáról is rengeteg információ ér minket nap mint nap, de ritkán nézünk az okok mélyére. Legfontosabb ok az orvosi tevékenység, de a társadalom is felelős a probléma kialakulásáért, és sokat tehet a megoldásért.
A rezisztenciáért felelős gének, egyik kórokozóból át is vándorolhatnak a másikba. Ezen túlmenően, akár DNS szennyeződések is képesek a baktériumokba behatolni, így korábban érzékeny baktériumok válnak antibiotikum rezisztenssé. A klíma megváltozása, az utazás és a népesség vándorlása, a környezetszennyezés kedvez a fertőző betegségek terjedésének. Ez a folyamat lassú, kevésbé nyilvánvaló, így nem foglalkozunk ezzel a jelenséggel, pedig a számuk fokozódik, és ráhatásunk sincsen nagyon.
Az orvosok nem tudják mindig jól értelmezni a fogalmat, alulbecsülik a jelentőségét. Terápiás nehézségnek gondolják, amely nem túl gyakori, és csak nagyon speciális szakmákat, például a fertőző betegségekkel foglalkozó infektológus szakorvosokat érintik csak. Az a képzet, hogy habár az egész világot érintő jelenség az antibiotikummokkal szembeni bakteriális ellenállás fokozódása, a saját szűkebb környezetüket ez nem érinti. A betegek is gyakran félreértik az antibiotikum rezisztencia fogalmát: úgy értelmezik, hogy a a saját test lesz intoleráns vagy immunis a gyógyszer adására.
A gyógyszer rendelések szabályszerűsége azonban sokszor megkérdőjelezhető, egy kisebb szakma felírási szokásait egy vizsgálatban 10 esetből 92 alkalommal lehetett megkérdőjelezni.
A leggyakoribb ok a túldiagnosztizálás. Nem szabad olyan betegségeket antibiotikummal kezelni, amelyeket nem baktériumok okoznak. A laboratóriumi vizsgálatokat nem szabad túlértékelni. Sokszor a betegek vagy a hozzátartozók is nyomást gyakorolnak az antibiotikus és egyéb kezelések irányába, ami szintén indokolatlan javaslathoz vezet. Az élet végi állapotokban is gyakran történik felesleges kezelés olyan esetekben, amelyek egyéb terápiát igényelnek.
A vizeletben gyakran van baktérium, amely panaszok (gyakori vizelési inger, csípő vizelet, fájdalmas vizelés) és gyulladásos eltérések hiányában nem tekinthető fertőzésnek. Csak akkor indokolt antibiotikum adása panaszmentes embernél pozitív vizelet tenyésztéssel, ha egyéb ok indokolja: várandósság, elsődleges vagy másodlagos immunhiány, műtét vagy kemoterápia következik. A rutinból elvégzett baktérium tenyésztéseket fel kell váltani a célzott, gondolkozáson alapuló diagnosztikával.
A torokgyulladást az esetek alig tizedében bakteriális eredetű, legtöbbször vírusfertőzés az oka. Ezekben az esetekben nem csak az antibiotikus terápia, hanem az egyéb torokfertőtlenítők sem segítenek, az immunrendszer magától kidolgozza a fertőzést. Ennek ellenére a betegek mintegy 2/3 része kap antibiotikumot, pedig a garatgyulladásokban a cink készítmények, rágótabletta formájában hatásososak.
Az allergiás előzmény tisztázása. A penicillin allergia látszólag gyakori, de a nyilvántartott esetek mintegy 90%-a hamis feltételezésen alapul, mivel szabályszerűen elvégzett allergia teszt nem igazolja a penicillin allergiát. Az allergia tisztázása fontos, mivel a beteg számára így több első vonalbeli gyógyszer áll rendelkezésre. Sokszor keveredik az allergia és az intolerancia fogalma. Az amoxicllin mellé adott klavulánsav az antibiotikum rezisztenciát hivatott csökkenteni, az antibiotikumot lebontó enzimet gátolja. A klavulánsav azonban sokaknál hasmenést okoz. Ezek az emberek a gyógyszert nem tolerálják, de nem is allergiások, így másik penicillin készítményt kaphatnak.
A széles spektrumú antibiotikumok helyett szűkebb spektrumú gyógyszerek is hatásosan gyógyítják a légúti, a húgyuti és a lágyrész fertőzéseket. Ilyenkor rövidebb kezelési periódusok is elég hatásosak a fertőzés kezelésében. A kezelés hossza különösen fontos, mivel a legtöbb esetben a kezelés szükségtelenül hosszú, így megnő a komplikációk előfordulása, fokozódik a környezet antibiotikum terhelése, mivel a gyógyszerek vagy azok anyagcsere termékei a szennyvízben megjelennek.
Végül, de nem utolsó sorban az orvosi rutin átgondolása nagyon fontos. Több vizsgálat meglepő eredményt hozott az orvosok antibiotikum felírásának szokásait illetően: A délutáni órákban gyakrabban történik antibiotikum felírás, mint reggelente. Az antibiotikum felírás gyakorisága egyenes arányban nőtt a romló döntéskészséggel valamint a határozóképesség kifáradásával. Ez nem csak akkor igaz, ha a nap végén járunk, hanem a hét végére is igaz. A döntésképesség az ellátott betegek számával is arányosan romlik. Az éberség megtartása tehát különösen fontos, amihez az ellátott betegek, a munkával töltött időt számát korlátozni kell, be kell iktatni kötelező szüneteket, étkezéseket, frissítéseket. Ezt én úgy szoktam röviden megfogalmazni, főleg amikor nyomás ér, hogy minél több beteget nézzek meg, hogy az ember agya egy nap csak meghatározott számú döntést tud hozni. Praxisközösségekben is megfigyelhető a jelenség, hogy vannak szolgáltató bajnokok, akik sok beteget látnak el nagyon nagy számú döntéssel. Ezek a bajnokok mintegy nyomást gyakorolnak a környezetükre azok teljesítményét fokozva. Ezek nem feltétlenül jó szokások és m ár az orvosképzésben jelentős hangsúlyt kell fektetni a jó döntési rutin megtanulására.
Betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés