Számos betegség vizsgálata során a vérminta vizsgálata mellett a vizelet vizsgálatára is sor kerül. Ezt a lépést nagyon sokszor megterhelőnek, kellemetlennek érzik az emberek. Azonban nem csak hasznos kiegészítő infomációkhoz jutunk, hanem számos betegséget, kóros állapotot csak a vizeletből tudunk megállapítani. A vesebetegségek nagy része sokáig nem okoz panaszt, csak akkor, ha a vese nagy része már károsodott, akár el is pusztult. A vesék mellett számos betegség – máj, vérképző szervi vagy anyagcsere – megváltoztatja a vizelet összetételét.
A vizelet tartási nehézsége a húgyhólyag és a húgycső betegségeire utalhat, de károsodhat idegrendszeri betegségekben is a vizeletürités szabályozása. A vizelet elakadása mindkét nemben lehet neurológiai betegség következménye, férfiaknál gyakran prosztata betegségre hívja fel a figyelmet, de a húgycsőbe ékelődött kő is teljes vizelet elakadást okozhat.
Rendszerint az első felkelés utáni vizeletet vizsgáljuk. A középsugár vizelet a leginformatívabb. A húgycsőnyílás fertőtlenítése után a kezdeti kis vizeletmennyiség kiűrítése után vesszük fel a vizeletet. A vizelet 24 (vagy 2×12) órán át történő gyűjtése a fehérje és a vércukor ürítéséről tájékoztat.
Normális esetben a vizelet átlátszó, világos sárga folyadék, napi mennyisége 1,5-2 liter, a bevitt folyadékmennyiség függvénye. Sötét vizelet rendszerint besűrüsödés miatt alakul ki elégtelen folyadékbevitel miatt, de májbetegségben a felszaporodó epefesték is sötétre festi a vizeletet, vagy húgyúti vérzésben a vizelet sötétebb, vöröses árnyalatú lesz. Fehérjeürítés a vizeletet habossá teszi. Nagyon világos híg vizelet lehet fokozott folyadékbevitel miatt, de hormonális betegség is megakadályozhatja a vizelet besűrüsödését. Cukorbetegségben is a vizelet mennyisége megnő, a magas cukortartalom miatt a húgyúti fertőzések gyakoriak lesznek. A vizelet szaga bakteriális fertőzésekben nagyon intenzív lesz, cukorbetegségben az aceton jellegzetes szagát lehet felismerni. Anyagcsere betegségek is megváltoztatják a vizelet szagát. A megtekintés mellett mindig megmérjük a vizelet sűrűségét, amely a veseék koncentráló vagy hígító képességét mutatja.
Ennek során azokat a legfontosabb alkotórészeket vizsgáljuk, amelyek megjelenése vagy eltűnése egy-egy betegségre jellemző vagy a kezelést tudjuk ellenőrizni. Első lépés a vizelet pH (savasság-lúgosság) mérése. Szervezetünk a savasságot-lúgosságot nagyon szűk tartományban szabályozza, és ennek egyik eszköze a vizelet pH beállítása. Vér jelenléte vérzésre vagy gyulladásos vesebetegségre utal. A fehérje a vizeletben normális esetben nagyon kis mennyiségben van jelen. Ha a mennyisége megnő, akkor a vese szűrőfunkciója károsodik, rendszerint gyulladásos betegség jele. A cukor megjelenése leggyakrabban cukorbetegség következménye, de lehet veleszületett anyagcsere betegség jele is. Az aceton éhezéskor vagy inzulinhiányos állapotban keletkezik, megjelenése a vizeletben mindig komoly jel. A bilirubin és az uroibilinogén a vérfesték, a hemoglobin lebomlási terméke. Leggyakrabban májbetegségben jelennek meg illetve szaporodnak fel a vizeletben. Baktériumok jelenlététre a nitrit kimutathatósága utal, ezekben az esetekben bakteriális tenyésztés szükséges.
Ehhez a vizeletet centrifugában ülepítjük, és az üledéket nézzük meg mikroszkóp alatt. A húgyutakból vagy a hüvelyből származó hámsejtek nem jelentenek kóros elváltozást. Azonban a vörösvértestek megjelenése gyakran súlyos betegségre hívja fel a figyelmet. Nagyobb mennyiségű, akár szemmel is látható vér, nagyobb fertőzést, daganatot enged feltételezni. Ha csak mikroszkópban láthatók vörösvértestek, akkor gyulladásos betegséget, akár autoimmun kórképet kell keresni. A fehérvérsejtek jelenléte rendszerint bakteriális fertőzésből fakad, de gyulladásos vesebetegség, gyógyszer, nehézfém okozta vesekárosodás sem vethető el. Nagyon sokszor lehet baktériumokat , gombákat is látni a vizelet üledékében. A vizeletben megjelenő sejtek és fehérjék gyakran öntvényeket képeznek, amelyek a vizeletben ürülve mikroszkópikus hengereket, úgynevezett cilindereket képeznek. Leggyakrabban gyulladásos kórképekben láthatók. A különböző kristályok anyagcsere zavart jelezhetnek. Nagyon sok segítséget adnak vesekőbetegség esetén, a kőképződés megelőzésében.
A vizetevizsgálat gyakorisága és szükségessége nem egységes az orvosi társadalomban sem. Sok betegség korábban diagnosztizálható egyéb módszerekkel, pl. a vér vizsgálatával, és valóban vannak felesleges szorongást okozó esetek, főleg a vérvizelést illetően. Azonban egy egyszerű, könnyen kivitelezhető vizsgálat, amely sok betegség szűrésére vagy követésére alkalmas, akár elengedhetetlen.
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés