Az arthritis psoriatica a pikkelysömörrel társult ízületi gyulladásos betegség. A pikkelysömör (psoriasis) viszonylag gyakori betegség, a népesség 1-2 %-át érinti. A psoriasisban szenvedő betegek mintegy 10-40 %-a szenved az ízületi gyulladástól, ez hazánkban mintegy 20000 főt jelent. Általában fiatal életkorban indul, nőknél és férfiaknál egyaránt előfordul.
Az egyik legérdekesebb reumatológiai betegség. Az arthritis psoriaticaban ugyanis nem csak az ízületekben alakul ki gyulladás, hanem más, ízületen kívüli szövetek is érintettek lehetnek. A mozgásszervi panaszok gyulladásos jellegűek, éjjel és reggel erősek, mozgásra javulnak. A HLA-B27 gén jelenléte esetén nagyobb valószínűséggel alakul ki arthritis a psoriasisos betegeknél. A betegség nem, de a hajlam öröklődik. A betegség kialakulásának esélye nagyobb az arthritis psoriaticában szenvedő betegek gyermekei esetén, mint az átlag népességben, azonban még így is csekély a valószínűsége.
Az ízületi panaszok nagyon változatosak, sokkal tarkábbak, mint rheumatoid arthritisben: A megbetegedő ízületek száma változatos, lehet egy-kettő, rendszerint nagy ízület (térd, boka) de akár az összes ízület is begyulladhat. A gyulladás a végtagokat nem egyformán érinti, aszimmetrikus megjelenésű, és a végső ujjpercek ízületeit sem kíméli.
A gerinc és a keresztcsonti ízület szintén érintett lehet a betegségben, ezt deréktáji fájdalom, a gerinc merevsége jellemzi.
Az inak, az ízületeket körbe vevő szalagok csontokon tapadó felszíne (enthesis) is begyulladhat. Különösen gyakori a lábon az Achilles ín gyulladása, ami heves sarokfájdalmat okoz, valamint a talpi szalag gyulladása, amely szinte járásképtelenséget okozó talpfájdalomhoz vezet. De a combizomok szeméremcsonti tapadása, a farizomok nagytompron való tapadása vagy a mellkas izomzatának a bordákon való tapadása szintén erős fájdalmat tud okozni.
A további jellegzetes jelenség a kolbászujj képződés (dactylitis). Az ujjak hajlító ina gyullad be, de a gyulladás ráterjed a környezetére is, és az egész ujj egyenletesen megvastagszik, piros és fájdalmas lesz. Az elváltozás rendszerint szimmetrikus, mindkét végtag ugyanazon ujjait szokta érinteni.
Az esetek többségében (70%) a bőrtünetek jelentkeznek előbb, akár évtizedekkel előfordulhat a mozgásszervi gyulladás előtt. A bőrtünetek gyakran nagyon enyhék, rejtőzködnek, a fül mögött, hajlatokban, végbélnyílás körül jelennek meg. Sokszor csak a körmök elváltozása hívja fel a figyelmet a betegségre: a körmök elszíneződnek, rovátkoltak/pettyezettek lesznek, felrostozódnak.
A betegség a spondyloartritisek közé tartozik, gyakran kombinálódik az elülső szemcsarnok gyulladásával (uveitis anterior) vagy gyulladásos bélbetegséggel (Crohn betegség). Emellett ismert, hogy mind a pikkelysömör, mind a társuló ízületi gyulladás esetén gyakoribb a szénhidrát- és a zsíranyagcsere zavara, amely szív- és érrendszeri betegséghez, elsősorban szívinfarctushoz vezet.
A típusos ízületi panaszok és a pikkelysömör együttes fennállása esetén segíti a diagnózis felállítását. A gyulladásos értékek (CRP, süllyedés) emelkedettek, a HLA-B27 gén jelenléte és a reumafaktor hiánya is segíti a véleményalkotást. Röntgen vizsgálattal láthatók a csontok gyulladásos elváltozásai, ultrahanggal az ízületek és az inak gyulladása észlelhető.
A pikkelysömör mellett jelentkező ízületi panaszok nem jelentik feltétlen arthritis psoriatica fennállását, hiszen például ízületi kopásos elváltozás vagy sokízületi gyulladás is kialakulhat pikkelysömörös betegeknél.
A betegségnek oki kezelése nincsen. A terápia célja a gyulladásos panaszok enyhítése, az ízületi funkció minél tovább jó állapotban történő megőrzése. Ennek megfelelően a terápia két részből tevődik össze.
A gyógyszeres kezelés során a nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek hatékonyan csökkentik a fájdalmat és az ízületek merevségét. Lokális alkalmazással (tapasz, gél, krém) a szisztémás mellékhatások enyhíthetők. Erősebb ízületi gyulladásban szteroid adása válhat szükségessé. Egy vagy két ízület gyulladása eseténi injekció formájában gyakran alkalmazzák, több ízület érintettsége esetén tabletta formában is adható. Mivel a szteroid hirtelen elhagyása a bőrtünetek fellángolásához vezet, minden esetben basisterápiás szerrel kell kombinálni. A bőrtünetekre szteroid tartalmú kenőcsök használhatók.
A bázisterápiás szerek (methotrexate, szulfaszalazin, leflunomid) csökkentik az immunrendszer aktivációját, hosszabb távon megakadályozzák az ízületek károsodását. Amennyiben a bázisterápiás kezelés nem elegendő vagy mellékhatás miatt nem adható, biológiai terápia adása jön szóba. Ezek a szervezetben gyulladást létrehozó anyagok gátlása révén fejtik ki gyulladáscsökkentő hatásukat.
A nem gyógyszeres kezelést a gyógytorna és a könnyű sport képezi. Ez egyrészt megfelelő kondícióban tartja az ízületek és a lágyrészeket, másrészt a mozgásnak kimutatható gyulladáscsökkentő hatása van. A túlsúly csökkentése, a dohányzás és az alkoholfogyasztás felfüggesztése, a stressz csökkentése is hozzájárul a betegség javulásához.
A gyulladás minél hatékonyabb csökkentése létfontosságú, mivel az érrendszer megbetegedéséből fakadó halálozás is jelentősen javul a megfelelő kezelés mellett.
A betegség fennállása nem csökkenti a gyermekvállalás sikerességének esélyét. Terhesség alatt az ízületi panaszok általában javulnak, szülést követően azonban fellángolhat a betegség. Bizonyos gyógyszerek szedése mellett, azok magzatkárosító hatása miatt várandósság nem vállalható, így gyermekvállalási szándék esetén mindenképp konzultáljon kezelőorvosával!
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!
Előjegyzés