Az orvostudomány és a művészet, ha nem is mindig tudatosan, de erősen hatottak egymásra. A művészek, legyen szó akár festőkről, szobrászokról, mindig jó megfigyelői voltak a természetnek, az embereknek. A valóság realisztikus ábrázolása során, elsősorban a középkori festészetben számos kórképet, betegséget ábrázoltak a különböző technikával készült művek. A művészek betegsége elsősorban a kivitelezés technikáját befolyásolta, mivel megfelelő kezelés hiánya miatt a rokkantság gyakori volt, ami a látás, hallás és a mozgásszervek károsodásával járt. A XIX. század második felétől az impresszionizmus és a posztimpresszionizmus megjelenésével a valósághű ábrázolást felváltotta az érzések, benyomások konkrét anyagi valóságtól való eltávolodott ábrázolása. Az így keletkezett művekre nagy hatást gyakoroltak az alkotók különböző betegsége, az élethelyzet és a világ látásának megváltozása.
A festmények, a rajzok és a szobrok tanulmányozása mindezek alapján betekintést nyújt, hogy a keletkezés korában milyen társadalmi kép volt egy-egy betegségről, illetve milyen hatása volt akár az egyénre vagy a társadalomra.
A rheumatoid arthritis krónikus rokkantsághoz vezető ízületi gyulladás, amelynek oki kezelése a mai napig nincsen. Kialakulásában vannak genetikai tényezők, de ezek hatása nem túl erős, inkább környezeti faktorok (dohányzás, hormonok, fertőzések) játszanak szerepet. Igen erős az a feltevés, hogy a rheumatoid arthritis Amerikából ered és a világ többi részére csak a XVI. és a XVII. században terjedt át, amikor az első felfedezők visszatértek Európába. Ezt alátámasztja az a megfigyelés is, hogy az orvosi vagy egyéb irodalomban a betegségről nem esik szó a XIX. századig. A mai modern felfogás szerint a rheumatoid arthritis kialakulásában olyan kórokozók vesznek részt, amelyeket a hódítók az új világból hurcoltak be. Ezért az első betegek ott jelentek meg, ahol a tengerészek partra szálltak, így a németalföldi kikötőkben.
Paul Rubens (1577-1640) Antwerpenben született és élt barokk európai festő. Rengeteg levelet hagyott hátra, amelyekből kiderül, hogy több ízületet (főleg a kezeket lábakat és térdeket) érintő, krónikus, az aktivitást korlátozó ízületi gyulladása volt, amely sokszor ágyhoz kötötte. Abban az időben még minden ízületi gyulladást köszvényes arthritisnek neveztek, a rheumatoid arthritis különálló betegségként történő elkülönítése Landré Bauvais (1772–1840) nevéhez fűződik, az elnevezést Alfred Baring Garrod (1819–1907) adta a betegségnek. Rubens képein jelentek meg azok az elváltozások, amelyek rheumatoid arthritisnek felelnek meg. „Loyolai Szt. Ignác dicsősége” című festményén (Kunsthistorisches Museum, Bécs) a rheumatoid arthritisre jellemző ízületi deformitások láthatók, a kezek kis ízületei duzzadtak. Nagy a valószínűsége annak, hogy Rubens a saját betegségét festette meg, amely a mai ismereteink alapján sokkal inkább a rheumatoid arthritisnek felel meg.
A fentieknek ellentmondani látszik, hogy Sandro Botticelli (1445 – 1510) korábbi időszakból származó festményein is már arthritisnek tűnő elváltozások láthatók. „Az ifjú arcképe” című festményén (Nemzeti Múzeum, Washington) az kéz kis ízületeinek duzzanata látható, amit rheumatoid artrhritisként citálnak többen. Ezek az elváltozások azonban nem feltétlen rheumatoid arthritist mutatnak. Juvenilis arthritisről is szóba jön, amely egy különálló betegség. Mindezen túl Botticelli hasonló módon ábrázolta a kezet és a lábat több más festményén (például Vénusz születése), így nagy valószínűséggel inkább egy művészi ábrázolási technika eredményét látjuk.
Hieronymus Bosch (1450 – 1516) a korai németalföldi festészet első képviselőinek egyike. Fantasztikus látomásairól volt híres, amihez vallásos töltetű témákat társított. Elsősorban szárnyas oltárképeiről ismert. Orvosi szempontból 31 különféle rokkantságot ábrázoló sorozata izgalmas (Albertina Museum, Bécs). Ezeket a rajzokat egy reumatológusból, ortopéd sebészből és ideggyógyászból álló szakértői csoport vizsgálata. Felfedezték, hogy nem csak a váz- és izomrendszer megbetegedéséből fakadó elváltozások láthatók, de az idegrendszer, fertőző betegségek (szifilisz) okozta betegségek is, sőt több olyan embert is lelepleztek, akik szimulálták a betegségüket.
_Cripples.jpg){kind=link}
A fenti eseteken túlmenően számos példát lehet hozni, hogy a különböző betegségek ábrázolása miként jelenik meg a művészetekben. Ezek vizsgálata nem csak tudománytörténeti érdekesség, hanem számos értékes információt tud nyújtani azt illetően, hogy egy betegség megjelenése változott-e az idők során, és ez miként ment végbe, milyen földrajzi elterjedést mutatott. A kapott adatok alapján könnyebben megérthetjük egyes kórképek kialakulását, fejleszthetünk új gyógymódokat.
Források:
- Scher JU, Abramson SB: The microbiome and the rheumatoid arthritis. Nat Rev Rheumatol 7:569-578, 2011.
- Appelboom T: Hypothesis: Rubens – one of the first victims of an epidemic of rheumatoid arthritis that started in the 16th-17th century? Rheumatology 44:681-683, 2005.
- Dequeker J: Arthritis int he paintings of Sandro Botticelli. Arthritis Rheum 27:1196-8, 1984
- Dequeker J, Fabry G, Vanoptenbosch L: Hieronymus Bosch (1450±1516): Paleopathology of the Medieval Disabled and its Relation to the Bone and Joint Decade 2000-2010. IMAJ 3:864-871, 2001.
A betegség megállapítása mindig szakorvosi feladat. Panaszok esetén kérjen időpontot rendelésünkre!